A mesterséges intelligencia miatt 2050-ig félmilliárd munkahely szűnik meg, igaz, újakat is keletkeztet, még ha nem is ilyen mértékben. Az üzleti feladatok jelenleg 34 százalékát gépek, algoritmusok végzik, 2027-re ez 47 százalékra szökik fel – hangsúlyozta az Economxnak Gonda György.
A Goldman Sachs előrejelzése ennél visszafogottabb, eszerint Európában és Amerikában a munkahelyek kétharmadába fog beszivárogni a mesterséges intelligencia, amiért mintegy 300 millió állás szűnhet meg az európai kontinensen és a tengerentúlon. Az OECD szerint, amely a világ 38 fejlett és felzárkózó országát tömöríti, az érintett államokban átlagosan az állások 27 százalékát fenyegeti közvetlenül a mesterséges intelligencia.
Az Economx kérdésére, miszerint mitől változhat a megszűnő munkahelyek száma, minek kell történnie, hogy adott esetben több, vagy kevesebb legyen, és egyáltalán lehetséges pontos adatokat közölni, nem ismerve jövőbeni világpolitikai, gazdasági eseményeket, a szakértő szerint ezek a számok csak növekedhetnek. Ám természetesen, csupán becslésekről beszélhetünk.
Egyes szakmák eltűnhetnek
Az OECD szerint leginkább a kelet-európai tagállamok a veszélyeztetettek, ahol alacsony az egy főre jutó GDP, és sok munkahely megszűnhet, a mesterséges intelligencia bevezetése miatt. Ezért ezekben az országokban különösen fontos, hogy megerősítsék a munkavállalói jogokat. Magyarországon az állások 36,4 százalékát veszélyezteti a mesterséges intelligencia.
A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) vezetéstudományi tanszékének vezetője szerint bizonyos szakmák akár el is tűnhetnek, jelenleg az alábbiak művelői lehetnek a vesztesek.
- a munkaviszony körében elmaradt jövedelmét
- kereskedelmi és banki pénztárosok
- könyvtárosok
- tömegközlekedési és taxisofőrök fogyasztásmérő leolvasók
- személyes ügyfélszolgálaton dolgozók
Nagy kereslet várható az új szakmák tanulása, tanítás iránt. A megszűnő szakmák továbbképzése le fog állni. Igen nagy üzletet jelent majd az átképzés. A mai ismeretek szerint nem lesz gond globálisan a megszűnő szakmák képviselőinek "felszívásával" az új szakmák által.
Ahol feltehetően tiltani fogják
Cikkek ezrei szólnak arról, hogy a mesterséges intelligencia tönkre tette a házi feladatot, az elemzéseket, az egyetemi disszertációkat, és tanárok sokasága jelezte, jelzi, hogy nagyon nehéz ellenőrizni az elkészült „mű” valódiságát. Hasonlóképpen nehéz a hatékony tiltás, ez az iskolának és a szülőnek is nehezen kivitelezhető feladat.
Arról van szó, hogy a diákok, a hallgatók mind nagyobb tömege „használja” az írásbeli feladatok elkészítéséhez részben, vagy egészben az MI-t. Könnyebb, gyorsabb, pontosabb és látszólag eredményesebb. Csak éppen nem fejlődik, nem gyarapodik a diákok írás-, kutatás-, fogalmazás-, elemző készsége.
New Yorkban már tiltanak
Gonda György szerint nem nehéz felismerni a nem önálló munkát, egyrészről a tanárok tisztában vannak diákjaik képességeivel, másrészről ma már léteznek olyan szoftverek, amelyek igen pontosan kimutatják, hogy egy-egy írásmű hány százalékát készítette, generálta mesterséges intelligencia.
Az oktatás állami irányítói és az oktatási intézmények szinte rohamléptekben dolgozzák ki az úgynevezett MI-politikájukat, vagyis azt a szabályozást, amely tiltja, illetve egyes esetekben és bizonyos mértékig lehetővé teszi az MI használatát.
New Yorkban viszont minden oktatási intézményben (beleértve az egyetemeket is) tilos az MI használata.
A tilalom megszegése súlyos szankciókat vonhat maga után, beleértve a diáknak az intézményből való eltávolítását is.
Gonda György szerint tiltás várható:
- a tudományos publikációkban
- kormányzati és önkormányzati dokumentumok készítésében
- általános és középiskolákban
- életrajz írásában
- orvosi diagnosztizálás értékelésében
- nemzetgazdasági tervezésben
Macronomx Meetup – Növekedés és Egyensúly
2024. május 30-án rendezi meg az IndaMedia és az Economx a MÜPA-ban a Macronomx Meetup – Növekedés és Egyensúly című szakmai konferenciát. Az eseményt Nagy Márton miniszter, a magyar gazdaság karmestere nyitja meg. A meetup fókuszában: vajon sikerül-e Magyarországnak kinőnie az egymást érő sorozatos válságokból úgy, hogy közben a költségvetési kiadásokat is féken tartsa? Miközben egyre gyakrabban a „polikrízis kora" szókapcsolattal illetik a 2020-as éveket, és Nyugat-Európa egyre több vezetője mond nemet a növekedésre, Magyarország nem tehet mást, mint előre menekül. A részletes programot és az előadóinkat itt találja, az eseményekre jegyeket itt tud vásárolni.