A Svájci számlák, a bécsi Erste, a burgenlandi Raiffeisen és a szlovák bankok még jobban futnak, mint régen, és a náluk parkoló pénzek is alaposan meghíztak az utóbbi időben – nyilatkozta a Portfolionak egy privátbankár forrás, majd hozzátette, hogy egy egész iparág épült a külföldi eurós megtakarításokat kereső magyarokra, részben korábban itthon is sikeres privátbanki tanácsadók részvételével. 

A MNB statisztikái alapján kimutatható, hogy március végén 7173 milliárd forintnyi pénzügyi eszközt tartott a magyar lakosság külföldön. Ha csak a megtakarításokat nézzük, az említett összeg kétharmadát, 4717 milliárd forintot tették ki azok az eszközök, amelyek külföldi valutában, bankbetétben vagy értékpapírban hevertek az első negyedév végén, és devizabelföldi magánszemély volt a tulajdonosuk.

Az MNB és a BAMOSZ adatait összesítve elmondható, hogy a külföldön tartott 4717 milliárd forinton túl további nagyjából 4388 milliárd forintnyi összeget tart a lakosság hazai devizabetétben vagy devizában denominált értékpapírban, melyben az állampapírok is benne vannak. A statisztikák alapján a magyar lakosság sokkal többet, csaknem 33 ezer milliárd forintot tart itthon ugyanilyen típusú eszközökben, az arányok azonban elkezdtek jelentősen elmozdulni annak hatására, hogy a külföldön, illetve devizában tartott megtakarítások volumene sokkal erőteljesebben emelkedett.

Csökkent a magyarok forintmegtakarítása

Korábban a magyar háztartások megtakarításainak – ez alatt továbbra is a készpénz, betét és értékpapír állományt értve – bőven a 80 százalék feletti része volt hazai forint megtakarításban, ami mára 78 százalékra csökkent. Nem mindegy, hogy ezt az elmozdulást az átértékelődési hatások, például a forintárfolyam gyengülése okozza önmagában, vagy ténylegesen is elkezdődött a tőke kiáramlása az országból, illetve a forinteszközökből. A tavalyi év második felében a belföldi devizabetétek, a külföldi betétek és a külföldi kötvények is taroltak, ebbe a három kategóriába 2022-ben összesen 1486 milliárd forintnyi friss pénz áramlott.

A lap szerint tavaly összesen nettó 870 milliárd forintnyi tőke áramlott külföldi eszközökbe, 616 milliárd forint pedig belföldi deviza eszközökbe, miközben a hazai forinteszközök mindössze 269 milliárd forinttal gyarapodtak ugyancsak tranzakciós alapon.

A forint a várakozásokkal ellentétben erősödött, így december és március között átlagosan 4,8 százalékot veszítettek forintértékükből az euróban tartott megtakarítások csak a forint erősödése miatt. A forinterősödés a második negyedévben is folytatódott: a március végi 381 forintról eddig 368 forintra csökkent az euró árfolyama az euróban megtakarítók legnagyobb bánatára. Csak a negatív átértékelődések miatt a külföldi betétek forintértéke 91,7, a kötvényeké 6,6, a külföldi befektetési jegyeké 13,7, a valutáké 25,8 milliárd forinttal romlott az első negyedévben, ezek közül a befektetési jegyeket leszámítva ez jórészt a forint erősödésével magyarázható. Ez a külföldön, illetve devizában megtakarítók jó része számára nem realizált veszteséget jelent egyelőre.