Egyrészt feltüntethetővé válik az üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalom, másrészt az üzletrészt terhelő jelzálog bejegyzése esetén feltüntetésre kerül a zálogjoggal biztosított követelés összege is – hangsúlyozta az Economx számára a Jalsovszky szakértője, Boross Ádám.

A vállalati hitelek egyik leggyakoribb és egyben szokásos biztosítéka a hitelezett cég üzletrészének megterhelése: amennyiben az adós nem tudja a hitel törlesztőrészleteit fizetni, úgy a bank az adósban meglevő társasági részesedések (üzletrészek) terhére nyerhet kielégítést.

Ennek az eszköze az üzletrészen alapított jelzálogjog. Annak érdekében pedig, hogy az így biztosítékul szolgáló üzletrész érintetlen maradjon, a bankok javára üzletrészt terhelő elidegenítési és terhelési tilalom kerül megalapításra.

Mindezek a jogok mindezidáig bizonyos szempontból csak korlátozottan tudtak érvényesülni. Az elidegenítési és terhelési tilalmat a tulajdonosok ugyan eddig is feltüntethették az adós létesítő okiratában és a tagjegyzékében, azonban a létesítő okirat és a tagjegyzék módosításán keresztül ugyanúgy jogosultak egyoldalúan el is tüntetni ennek a biztosítéknak a nyomát a fellelhető cégdokumentumokból.

Ilyen esetekben pedig az elidegenítési és terhelési tilalom az üzletrész jóhiszemű megszerzőjével szemben utólag csak nehezen érvényesíthető. Másrészt a jelenlegi szabályok alapján a zálogjog mértéke a cégjegyzék alapján még akkor sem ismerhető meg, ha a cégjegyzék tartalmazza az adott üzletrészen fennálló zálogjog tényét.

Miért nem került eddig sor erre a módosításra?

Az, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom eddig nem kerülhetett feltüntetésre a cégjegyzékben elsősorban historikus okai voltak, egészen idáig ennek nem voltak meg a jogszabályi feltételei.

Bár a jelenlegi, módosítás előtti rendszernek megvoltak a sajátosságai, így például a társasági dokumentumok módosításának lehetősége az elidegenítési és terhelési tilalom kapcsán, ezeket a gyakorlat megtanulta kezelni, így például a megfelelő, finanszírozási okiratok szerinti kötelezettségvállalások és szerződésszegési esemény kialakításával – húzta alá Boross Ádám.

Ez fog változni januártól

A jövő évtől tehát már lehetőség lesz arra, hogy a felek az általuk alapított elidegenítési és terhelési tilalmat ne csak a létesítő okiratban és a tagjegyzékben, hanem a közhiteles cégnyilvántartásban is feltüntessék. Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére és törlésére vonatkozó külön eljárási rendelkezések is jövő év január 1-jétől lépnek hatályba, így például az a szabály is, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére csak a jogosult hozzájárulása esetén kerülhet sor.

Továbbá, a január 1. napján hatályba lépő módosulásoknak köszönhetően a jelzálogjog által biztosított követelés összege is bejegyezésre fog kerülni a cégjegyzékbe, amely alapján az adott zálogjog által biztosított követelés összege viszonylag pontosan vagy legalábbis nagyságrendileg a cégnyilvántartásból megismerhető lehet.

A Jalsovszky szakértője szerint ezen új módosulások jogbiztonság, a cégnyilvántartás közhiteles jellege mellett az átláthatóságot erősíthetik.

Tehát egy adott társaság üzleti partnerei és különösen hitelezői ezentúl már a cégnyilvántartásból is tudomást szerezhetnek a társaság adósságainak és üzletrész terhelő biztosítékok köréről, arról nem is beszélve, hogy mindezt egy cégkivonat alapján is megtehetik, további részletes, átfogó vizsgálatok elvégzésének feltétlen szükségessége nélkül.

Mindezek eredményezhetik például a finanszírozási lehetőségek bővülését, hiszen az adott társaság hitelezői pontos(abb) információkkal rendelkezhetnek a társaság fennálló adósságairól, valamint az üzletrészt terhelő biztosítékok köréről.

Továbbá adott esetben a bank biztos lehet abban, hogy több ranghelynyi zálogjog közül pontosan mely zálogjog milyen követelést biztosít.