Ha teljesítményüket anyagilag díjaznák, akkor sem tudnának a mostaninál több beteget ellátni az orvosok, akik most is időszűkében gyógyítanak, és ez sokszor a minőség rovására megy – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) februári felméréséből, amit a MedicalOnline szemléz.

Február 27-én Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett a Magyar Orvosi Kamara delegációja – derült ki abból a 93 oldalas dokumentumból, ami csütörtökön került fel a MOK honlapjára, és amelyben javaslatokat tesznek az ágazat átalakítására.

A dokumentum tartalmazza egy, a tagság körében 2024. február 2-a és 7-e között végzett felmérés eredményeit is, amelyekből kiderül, hogy az orvosokban egyre fogy a motiváció, 25 százalékos béremelésre vágynak, ám a többség ösztönzők bevezetése mellett sem tudna több beteget ellátni, mint jelenleg.

A teljesítmény visszaesése és a várólisták hosszabbodása miatt gyakran éri vád az orvosokat, hogy a paraszolvencia elvesztése miatt kevesebbet és kisebb hatékonysággal dolgoznak.

A kamara álláspontja az, hogy egyetlen adat sem támasztja alá, hogy a hálapénz kivezetésével megszűnt az motiváció a gyógyításra. Felmérésükből kiderült, hogy kollégáik 42 százaléka a paraszolvencia elfogadását tiltó jogszabály bevezetését megelőzően sem kapott hálapénzt, gyakran, vagy hetente többször mindössze 18 százalék tett el borítékot.

Nem jó kommunikáció a bilincsben elvitt orvos

Az orvosokkal szembeni bizalomvesztés hátterében a központi kommunikáció hibás irányára is rámutat a kamara. A hálapénz büntethetővé tételét követően a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz-kampányt indított, bilincsben elvezetett, a hivatásra szégyent hozó orvosokat tett közszemlére, ami a MOK szerint nemcsak a becsületes kollégák morálját rombolja, hanem az újabb generációk számára is rossz pályaképet mutat.

Ezt a fajta kommunikációt a felmérésben választ adók 82 százaléka értékelte orvos ellenes hangulatkeltésként.

Az orvosok motiváltságát a MOK álláspontja szerint leginkább a munkakörülmények, a leterheltség, és a bizalomvesztés befolyásolja.

A felmérésből kiderült az is, hogy a kollégák több mint fele csak közepes mértékben vagy annál kevésbé motivált, 38 százaléka pedig egy klinikailag validált szűrőskálán is mérhetően diszfunkcionális pszichés állapotban van.

Mennek a magánellátásba

Az orvosok számára is a bér alapvetően fontos, de nem az egyedüli motivációs tényező, az ösztönzésre pusztán a fizetések rendezése nem jelent megoldást. A hangsúlyt a munkakörülmények javítására kellene helyezni, az orvosok leterheltek, ami a betegek ellátásának minőségét veszélyezteti. A helyzeten nem változtatna a teljesítménybérezés sem, mert már nem tudnak több betegek ellátni.

A következő három évben csupán az orvosok 55 százalék tervezi azt, hogy a jelenlegi óraszámban továbbra is csak az állami egészségügyben dolgozik majd.

26 százalékuk részben a magánellátásban vállalna munkát, a közellátásban betöltött státusza rovására. Külföldre készül 6 százalék, nyugdíjba pedig 9 százalék vonul majd.