Az esetek túlnyomó többségében tízezer és hárommillió forint közötti lejárt pénzkövetelést kívántak érvényesíteni a jogosultak, döntően követeléskezelő, mobil- és közműcégek – áll a MOKK sajtóközleményében. 

Egyszerűsítette az eljárást, hogy tavaly októbertől az elektronikus ügyintézésre kötelezettek, például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek számára teljesen elektronikussá vált az ügyintézés. 2022-höz képest 7,5 százalékkal nőtt azok aránya, akik valamilyen okból vitatták a követelést.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) hangsúlyozza, hogy jogtalan követelés esetén, vagy aki nem ért egyet a fizetési meghagyással, időben mondjon ellent, különben a tartozás behajtása miatt végrehajtás is indulhat vele szemben.

Amennyiben ugyanakkor jogos a követelés, így a kötelezett nem vitatja a tartozást, de például átmeneti pénzzavarban van, akkor bizonyos méltánylást érdemlő körülmények fennállására tekintettel részletfizetést vagy fizetésre halasztást is kérhet a közjegyzőtől.

Közjegyzőnél bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást

A fizetési meghagyásos eljárás harmincmillió forint alatt a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek, azaz, hogy pereskedés nélkül hozzájusson jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. Bárki kezdeményezhet fizetési meghagyást közjegyzőnél, legyen szó vissza nem fizetett kölcsönről, lejárt számlákról vagy például bérletidíj-tartozásról.

2023-ban 419 546 fizetési meghagyást kezdeményeztek, 2,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kérelmek több mint 99 százaléka tízezer és hárommillió forint közötti követelést takart, és szinte kizárólag jogi személyek, legnagyobb részben követeléskezelők, mobilszolgáltatók és közműcégek indították. Annak ellenére, hogy harmincmillió forint alatt a fizetési meghagyás a leggyorsabb módja a lejárt tartozások érvényesítésének, hárommillió forint alatt pedig ez a kizárólagos módja annak, hogy hozzájussanak a jogosultak jogos pénzkövetelésükhöz, magánszemélyekhez csak az eljárások alig több mint 3 százaléka köthető.

A tapasztalatok szerint tovább egyszerűsítette és gyorsította az eljárást, hogy 2023. októberében több helyen is módosult a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény.

Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára teljesen elektronikussá vált az eljárás. Ha velük szemben fizetési meghagyást bocsátanak ki, akkor azt az elektronikus tárhelyükre kézbesítik, és ellentmondani is csak online, a MOKK rendszerén keresztül tudnak.

Az előző évekhez képest jelentősen nőtt az ellentmondások száma, a követelések 6,6 százalékát vitatták a címzettek. 2023-ban a kezdeményezett eljárások 75 százalékában, 316 ezer esetben indult végrehajtás a kötelezettek által nem vitatott, jogerőre emelkedett fizetési meghagyások alapján.

Nem érdemes ellentmondással húzni az időt

A MOKK hangsúlyozza, ha valaki fizetési meghagyást kap, a legrosszabb, amit tehet, ha nem foglalkozik vele vagy át sem veszi a levelet, ugyanis utóbbi esetben a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon részére kézbesítettnek tekintik a fizetési meghagyást. Amennyiben a címzett a levél kézhezvétele után 15 naptári napon belül nem vitatja a követelést, például nem foglalkozik vele, mert korábban már befizette a kérdéses számlát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtás is kezdeményezhető. Ilyenkor úgy kell tekinteni, hogy elismerte a tartozást.

Ha valaki bármilyen okból nem ért egyet a követeléssel, például már kifizette vagy elévült a tartozás, esetleg többet kérnek tőle, mint amennyivel tartozik, feltétlen mondjon ellent a határidőn belül

– hangsúlyozza Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

Ellentmondani magánszemélyként a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. A jogi személyek és az e-ügyintézési törvény szerint elektronikus ügyintézésre kötelezettek kizárólag elektronikusan, a MOKK rendszerén keresztül terjeszthetik elő ellentmondásukat.

Ha a fizetési meghagyás címzettje ellentmond, akkor az eljárás perré alakul és a bíróságon folytatódhat. Fontos azonban, hogy csak akkor érdemes ellentmondani, ha alaptalan, hibás vagy jogtalan a követelés, például nem a valós összeg szerepel benne. A létező, jogos adósságot előbb-utóbb biztosan rendezni kell, de a bírósági eljárás költségei és a késedelmi kamatok is hozzáadódnak a tartozáshoz, ha az adós elveszti a pert.

„Ha valaki nem tudja rendezni a tartozását, ellentmondás helyett 15 napon belül kérhet a közjegyzőtől részletfizetést vagy a fizetési határidő elhalasztását” – teszi hozzá a MOKK elnöke.