Idén eddig 12 olyan hegymászó halálát erősítették meg, aki a világ legmagasabb hegyét próbálta meghódítani, öt embert pedig hivatalosan eltűntként tartanak nyilván, köztük a magyar Suhajda Szilárdot, akinek keresését múlt hét végén adta fel a nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat  – írja a The Guardian brit napilap.

A veszteségmérleget a nepáli idegenforgalmi minisztérium is megerősítette. Az időjárási körülmények idén nem kedvezőek a csúcs meghódításához, főként ez okozta a 17 hegymászó halálát. A klímaváltozásnak jelentős következményei vannak a hegyekben.

  • Évente 5-10 hegymászó halt meg a Mount Everesten az utóbbi időben.
  • Kiemelkedően tragikus év volt a 2014-es, amikor szintén 17 halálesetet jegyeztek fel, akkor az áldozatok többsége helyi serpa volt, akiket egy lavina sodort el.

A nepáli kormányt többen bírálták amiatt, hogy idén minden korábbinál több, 479 hegymászóengedélyt hagyott jóvá.

Suhajda Szilárd a harmadik magyar, aki a Mount Everest áldozatául esett

Nem találták meg Suhajda Szilárdot a serpák, befejezték a keresést. „Az eltelt időt, időjárási és terepviszonyokat figyelembe véve semmilyen további esélye nincs annak, hogy a hegymászót életben találják, ezért a földi keresést befejezték.”
Gárdos Sándor, Várkonyi László és most már Suhajda Szilárd is azon magyar mászók közé tartozik, akik a Mount Everest áldozatául estek.

Komoly bevételt jelentenek a hegymászók

Egy engedélyért 5 millió forintot számolnak fel, így a mászószezon komoly bevételi forrást jelent a himalájai országnak. A hatóságok tagadják, hogy túllőttek volna a célon az engedélyek kiadásakor, és arra hivatkoztak, hogy maga a szezon az átlagosnál hosszabb lesz az idén, így el tudják kerülni a zsúfoltságot.

Ang Norbu Serpa, a nepáli hegyivezetők szervezetének elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy „túl sok” mászóengedélyt adnak ki a hatóságok, és ez erős környezeti nyomást helyez a hegyre. Meglátása szerint

míg korábban főként edzett, jó állóképességű, tapasztalt hegymászók vállalkoztak a Mount Everest meghódítására, újabban egyre jellemzőbb, hogy újonc hegymászók is próbálkoznak.

Ennyibe kerül egy Everest-expedíció

70 éve jutott fel először ember a világ legmagasabb hegycsúcsára. A legendás helyet már rengetegen meghódították, nem keveset fizetve az élményért. Akár több tíz milliót is elkérhetnek a serpák egy expedíción való közreműködésért. Bővebben>>>

Amatőr turisták játszóterévé vált az Everest

Szakértők és elismert hegymászók arra figyelmeztetnek, hogy a 8848 méter magas Mount Everestre egyre többen afféle turistalátványosságként tekintenek, mintha olyan játszótér lenne, ahol az izgalomra vágyó gazdagok kiélhetik vágyaikat.

Olyanok is nekivágnak időnként az útnak, akiknek csak kevés tapasztalatuk van a magashegyi hegymászásban, viszont ki tudnak fizetni akár 20 millió forintot is meghaladó összeget azért, hogy felsegítsék őket a csúcsra.

Ismét szemétheggyé vált az Everest

Mióta az egyes mászási szezonokban tucatszám indulnak expedíciók az Everestre, egyre nagyobb problémává válik a hegyen hagyott szemét is. Bővebben>>>

Szétszemetelik a hegyeket

Egyre nagyobb az aggodalom amiatt is, hogy a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásain túl a Khumbu-gleccseren levő alaptáborban folyó egyre intenzívebb emberi tevékenység következtében is veszélyesebbé válnak a hegyen a körülmények.

Az utóbbi 30 évben a Mount Everest gleccsereiből kétezer évnyi jég olvadt el a legújabb felmérések szerint.

További súlyos gond, hogy a hegymászók tömege hatalmas mennyiségű szemetet hagy szerteszét maga után.

Ezen a problémán valamelyest segített, hogy az utóbbi időben

a mászóknak 1,3 millió forintnak megfelelő letétet kell befizetniük, amelyet csak akkor kapnak vissza, ha 8 kilogramm szemetet lehoznak magukkal az expedíció után.

Ettől függetlenül a hegy továbbra is tele van szeméttel minden mászószezon végére a hegyivezetők szerint.