A munkáltató fő feladata biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Ennek körében a munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.

Az optimális hőmérséklet megállapításáról külön jogszabály rendelkezik, amely a munkavégzés négy kategóriáját különbözteti meg:

  • szellemi munkavégzés;
  • könnyű fizikai munka;
  • közepesen nehéz fizikai munka;
  • és nehéz fizikai munka.

A hőmérséklet meghatározása igazodik a munka nehézségi fokához – mondta el az Economxnak Sáfrány Írisz Zsófia.

Így határozták meg a hőfokot

Ez a nyári hónapokban, szellemi munkavégzés esetén 21-24 °C, könnyű fizikai munka esetén 19-21 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 15-17 °C fok. Ezeket az értékhatárokat a jogszabály, csak, mint egyfajta ajánlást tartalmazza, tehát ha valaki azt észleli, hogy a munkahelyen 26°C-ra ugrott a hőmérő, még ne szaladjon rögtön a hatóságokhoz.

A rendelet meghatároz azonban maximálisan megengedhető hőmérsékletet.

Ez szellemi munkánál 31 °C fok, könnyű fizikai munkánál szintén 31 °C fok, míg nehéz fizikai munka esetén 27°C fok.

A napsugárzással összefüggésben a jogszabály szintén tesz ajánlást, amely alapján célszerű az ablakokat és a tetőablakokat úgy kialakítani, hogy a munkavállalókat ne érje közvetlenül erős napsugárzás.

Mi történik, ha valaki nem zárt térben dolgozik?

Sajnos legtöbbször a kültéren végzett munkák esetén áll fenn probléma, hiszen a munkáltató csak rendkívül csekély esetben tudja szabályozni a munkavállaló körül a hőmérsékletet, azonban ebben az esetben is minden munkáltatótól elvárható óvintézkedést meg kell tenni.

A munkáltatónak a törvény által előírt kötelezettsége ezt figyelembe venni és a munkakörülményeket oly módon kialakítani, hogy a dolgozók egészsége és biztonsága a megváltozott körülmények ellenére se kerüljön veszélybe.

Ennek körében a munkáltatónak figyelembe kell vennie az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriadót és megtenni az összes szükséges óvintézkedést.

A munkáltató felelőssége ebben az esetben, hogy amennyiben a munkahelyi klíma a zárttéri és a szabadtéri munkahelyen a 24 °C fok korrigált effektív hőmérsékleti értéket meghaladja, a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt biztosítson.

A folyadékveszteséget általában 14-16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas célra azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.

A védőital elfogyasztásához legalább a dolgozók létszámát elérő mennyiségben, személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharakról kell gondoskodni. A védőital készítése, tárolása, kiszolgálása a közegészségügyi követelmények betartása mellett történhet.

A rendelet mindösszesen ennyit ír elő, de ez nem azt jelenti, hogy pusztán a védőital biztosításával a munkavállaló megtesz minden olyan kötelezettséget, amelyet a munkavédelem megkíván.

Ha a munkavállalónak a nem megfelelő munkakörnyezet miatt egészségkárosodása keletkezik, az abból eredő kárát a munkáltatónak kell majd megtérítenie – jegyezte meg a szakértő.

Védőkalap, árnyék, naptej

Ilyen jellegű munkáknál célszerű a munkavállalók részére védőruhát (kalapot), illetve naptejet biztosítani. A kültéren folyamatosan, egy helyben végzett munka esetén pedig célszerű valamilyen árnyékoló eszközt biztosítani a munkaterület felett.

A munkavédelemi szabályok kellő betartása nemcsak a munkavállalók érdeke, hanem a munkáltatóé is.

Attól függetlenül, hogy ha a nem megfelelő körülmények miatt egy hatósági ellenőrzésen akár bírságot is szabhatnak ki rájuk, a munkavállalók személyiségi jogának sérülése további költségekbe verheti a munkáltatót.

Amennyiben a munkáltatónk a biztonságos munkakörnyezetet nem teremti meg kellőképpen, akkor első körben a munkáltatónál kijelölt munkavédelmi képviselőnek kell jelezni a hiányosságokat.

Ha ilyen személy nincs a cégnél, akkor közvetlenül a munkáltatót szükséges tájékoztatni arról, hogy milyen kötelezettségei vannak, illetve mire terjednének ki a munkavállalói igények. Végső soron pedig a Foglalkoztatás-Felügyeleti Hatósághoz lehet fordulni a nem megfelelő munkakörülmények miatt.