Nagyobb szerephez juthat az állam a szőlő-bor ágazat irányításában

Az új hegyközségek megalakítása után a hegyközségeket összefogó borvidékek és azok tanácsai megválasztásával középszinten befejeződött a szervezetfejlesztés, most a legfontosabb a felkészülés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa novemberben esedékes tisztújítására − mondta a Napi Gazdaságnak Kiss Eliza, a Vidékfejlesztési Minisztérium hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. Zalában személyes ellentétek miatt nem sikerült a március végi határidőre megalakítani a borvidéki tanácsot; csak remélni lehet, hogy a bíróság mielőbb dönt és sikerül ezt rendezni. Mivel 21 borvidéki tanács időben megalakult, egy ilyen óriási szervezet nem várhat hónapokig − tette hozzá a miniszteri biztos, aki elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a zalai borvidék nélkül alakuljon meg a HNT. Az átmeneti időszakban a feladatellátás nem hatékony a HNT-nél, ezért Kiss Eliza szerint kívánatos lenne lehetőleg még ősz elején, a törvényi határidő előtt megalakítani a HNT elnökségét, amire a területalapú szavazás lehetőséget ad a zalaiak nélkül is.

Az országos szervezet megújításáról a borvidékenként megválasztott egy-egy szőlész, illetve borász küldöttekből megalakuló tanács dönt majd. A törvény szerint a szőlész küldöttek közül választják meg a HNT elnökét, ezt követően írják ki a főtitkári pályázatot. Az elnökkel szemben az a legfontosabb elvárás, hogy méltón tudja képviselni a borágazatot kormányzati vagy nemzetközi egyeztetéseken, menedzserszemléletet tudjon bevezetni a borvidékek irányításába − emelte ki Kiss Eliza. A főtitkártól azt várják, hogy professzionális munkáltatója legyen a hegybíróknak − ez komoly közigazgatási tudást igényel − és nemzetközi szinten az operatív kérdésekben is állást tudjon foglalni. A miniszteri biztos a következő hetekben minden szőlész küldöttet felkeres, hogy áttekintsék a HNT jövőjével, a borágazattal kapcsolatos elképzeléseket. Az eddigi tisztújítások során nagyjából felerészben változott a tisztségviselők köre: vannak borvidékek − mint Tokaj −, ahol teljesen új a vezetés.

A tisztújítással csak az ágazat szervezetfejlesztésének első üteme zárul le. Az újrapályáztatott hegybírók száma a korábbi 120 körüliről a területi összevonások hatására 105-re csökkent, sok köztük a frissen a rendszerbe került fiatal. Augusztus óta feladataik közé tartozik a szőlőtelepítés, illetve -kivágás engedélyezése is − ezt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól vették át −, bár most a szüret idején a szőlőszármazási igazolások kiadása élvez prioritást. Kiss Eliza szerint a hegybírók státusát a közigazgatási feladatok miatt tovább kell erősíteni, és már tárgyalnak arról, miként lehetne beilleszteni őket a járási szervezetbe. Ez szakmailag is indokolt, emellett biztosítva lenne a feladatellátás költségvetési finanszírozása is − mondta a miniszteri biztos.

A VM kezdeményezi majd, hogy a HNT adatvagyona − a HEGYIR rendszerben tárolt közel 72 ezer magánszemély és jogi személy adatai − a nemzeti adatvagyontörvény hatálya alá kerüljön, mivel szerinte csak az állam tudja csak biztosítani, hogy egy közhiteles nyilvántartás megfelelően védett legyen és a benne szereplők is biztonságban tudják adataikat. (Kiss tudomása szerint a HNT még nem tette meg a jogellenes adatkezelés megszüntetéséről szóló ombudsmani határozatnak megfelelő lépéseket.) Az adminisztrációs tehercsökkentés komoly gátja a HNT adatkezelése: ahhoz, hogy a hegyközségi tagok által szorgalmazott könnyítések elindulhassanak, az adatokat állami szinten kell nyilvántartani és a jogosultságokat szerepkörök mentén újraosztani. Hosszú távon az új, állami adatbázis az egyszerűsítési program részeként a személyi adat- és lakcímnyilvántartással, a cégnyilvántartással is összevezethető lenne. A stratégiákban azonban addig nem hiszek, amíg napi problémákkal kell küszködni, minden más csak ezek megoldása után következhet − mondja Kiss Eliza −, a legfontosabb, elsődleges feladat a piacra jutási feltételek javítása, amint azt a Nemzeti Borkiválósági Program is rögzítette.