A bejelentés a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) kezdeményezését követi – írja az MTI.

Természetesen ebben az időszakban értékmentő öntözési célú vízhasználatra vízjogi engedély nélkül is lehetőség nyílik 30 napig, ehhez azonban elengedhetetlen a gazdálkodó bejelentése. Ebben az esetben vízkészletjárulékot sem kell fizetni. Az intézkedés célja, hogy megfelelő vízgazdálkodással mérsékelhetőek legyenek az idén is várhatóan száraz tavaszi időszak hatásai.

Mint közölték a NAK és a MAGOSZ a hidrometeorológiai viszonyok és az előrejelzések alapján kezdeményezte az Energiaügyi Minisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését.

Kifejtették, a kontinens időjárását jelenleg hatalmas kiterjedésű anticiklon határozza meg, amelynek hatására egész Európában, de különösen Kelet-Közép-Európa legnagyobb részén a szokásosnál jóval szárazabb az idő. Jelenleg az erősen aszályos 2022-es év februárjához képest is nagyobb mértékű az aszályhelyzet.

Adria teljes térségét aszály sújtja, és a legtöbb csapadék innen szokott érkezni Magyarországra, ahol az októbertől márciusig tartó téli vízellátási időszak jóval szárazabb volt az átlagnál. A sokévi átlaghoz képest decemberben csaknem 50, januárban mintegy 35, februárban 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Bár a napokban lehullott csapadékmennyiség kielégítő volt, a vízgyűjtőn lévő jelentős vízhiányt egy heti csapadék nem képes pótolni.

A két agrárszövetség kiemelte, a Kárpát-medence 20 százalékkal gyorsabban melegszik, mint Európa más térségei, a hőségnapok száma radikálisan megemelkedett az elmúlt években, így óriásiak a párolgási veszteségek. A felszíni vízhozamok csökkennek, különösen igaz ez az Alföldre, ahol a Tisza vízhozamának 30 százaléka hiányzik, és az utánpótlás is elmarad, hiszen a Duna vízgyűjtőjén nagyon kevés hó van, a Tisza vízgyűjtőjén pedig gyakorlatilag nincs. A MAGOSZ és a NAK mindezek miatt a korábban megszokottnál is hamarabb kezdeményezte a vízhiányos időszak kihirdetését.

A kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, 30 napig, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Rendkívüli öntözési célú vízhasználatnak minősül a közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb hektáronként 1200 köbméter vízmennyiség 100 hektár nagyságot meg nem haladó területre öntözési célból, legfeljebb megszakítás nélkül egy hónap időtartamig történő kijuttatása – ismertette a NAK és a MAGOSZ.

Mihez kezdjen, aki nem tud a Balatonból öntözni?

Az idei rendkívüli hőségtől nemcsak az emberek, de a növények is szenvednek. Az öntözés különösen fontos idén, hiszen az idei nyár hazánkban rendkívül meleg és aszályos volt. Bővebben >>>