Frissítés! A törökök beszavazták a svédeket

A török parlament plenáris ülése kedden este jelentős többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Az MTI beszámolója kitér arra is, hogy a csatlakozási jegyzőkönyvet még Recep Tayyip Erdogan elnöknek is alá kell írnia, illetve a török hivatalos lapban is közzé kell tenni ahhoz, hogy hatályba léphessen.

Az előterjesztést - több mint négyórás vitát követően - 287 képviselő támogatta 55 ellenében és négy tartózkodás mellett, miután a török parlament külügyi bizottsága december végén már rábólintott Svédország NATO-csatlakozására.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a szavazás eredményére reagálva kijelentette, hogy hazája egy lépéssel közelebb került a NATO-tagsághoz.

Korábban történt:

Bár még csak kedd van, de már ezen a héten több dolog történt Svédország NATO-csatlakozása kapcsán, mint az elmúlt másfél évben. A nemzetközi sajtó arról cikkez helyi forrásokra hivatkozva, hogy a török parlament akár már a héten szavazhat a svédek ügyéről, míg Orbán Viktor miniszterelnök a mai napon meghívta svéd kollégáját, Ulf Kristerssont, hogy a NATO-tagságról tárgyaljanak.

Ankara a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe korábban közölte: határozottabb fellépést vár Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő tagjainak kiadását. Erdogan december közepén mindemellett ahhoz kötötte Svédország NATO-csatlakozását, hogy az amerikai kongresszus hagyja jóvá 40 darab új F-16-os amerikai harci repülőgép és alkatrészek eladását Törökországnak. Az amerikai kongresszus eddig még nem hagyta jóvá a harci repülőgépek eladását Törökországnak.

Az észak-atlanti szövetség minden tagjának hozzá kell járulnia egy új tagország felvételéhez.

Most már Budapesten ketyeg az óra

Pénzváltó Nikolett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója, az EuroAtlantic Zrt. tanácsadója az Economxnak még órákkal a törökországi szavazás előtt elmondta, ha a héten, akár ma, akár két nap múlva, csütörtökön is szavaz a török parlament Svédországról,

ezt követően Recep Tayip Erdogan elnöknek még 15 napja van aláírni az elfogadott jogszabályt, illetve vissza is küldheti azt a törvényhozásnak megfontolásra.

A szakértő szerint így még mindig maradt mozgástere a törököknek, ha Ankara nyomást akar gyakorolni Stockholmra, vagy Washingtonra,

de úgy gondolom, hogy most már erőteljesen haladunk a ratifikáció irányába

– tette hozzá. Ezt az álláspontot erősíti, hogy decemberben a török parlament külügyi bizottságának kormánypárti és a legnagyobb ellenzéki párt képviselői is rábólintottak a svéd csatlakozásra.

Felidézte azt is, hogy ez a folyamat már 2022 nyara óta húzódik, és jellemző módon azóta a török követelések is részben változtak. Kezdetben még Svédországgal szemben fogalmaztak meg követeléseket, majd a svédek több olyan jogszabály-változtatást is bevezettek, melyek például szigorúbb terrorizmus elleni fellépést vetítenek előre. Idetartozik az is, hogy a svédkérdésnek erős török belpolitikai vetülete is volt. A szakértők már korábban valószínűsítették, hogy arról nem születik döntés az elnök választás előtt, igaz, attól is féltek, hogy az idén márciusi helyhatósági választásokig sem kerül a törvényhozás elé a csatlakozás.

Megválaszolatlan kérdések azonban így is maradtak

– magyarázta, hozzátéve: keveset látunk abból, ami a színpad mögött zajlik, biztos, hogy több alkufolyamat zajlott, akár egyszerre is.

Az pedig a sors furcsa fintora, hogy miközben a washingtoni adminisztráció támogatná, hogy Törökország F16-os vadászrepülőket vásárolhasson, az amerikai Kongresszusnak vannak még aggályai, és egyelőre azt sem tudni, mikor szavaznak a fegyverüzletről, ha egyáltalán szavaznak majd arról. Pénzváltó Nikolett szerint – habár korábban felmerült – a gázai konfliktus kapcsán megfogalmazott török retorika sem játszhatott szerepet ebben a kérdésben, így nem látjuk, hogy pontosan mit ajánlottak Erdogannak, amiért cserébe a svéd ratifikációs folyamat most látványosan felgyorsult.

A szakértő aláhúzta, a csatlakozás kölcsönösen előnyös Svédország és a NATO számára is, ugyanakkor ez egyfajta nyugati válasz is az orosz agresszióra. Európa és a nyugati világ elfogadhatatlannak tartja a háborút, és még jobban összezárt, amikor a magukat veszélyben érző, korábban semleges országok, Finnország, Svédország a NATO-ba való felvételüket kezdeményezték.

Ha valóban úgy lesz, hogy a magyar parlament ratifikálja utoljára a svédek NATO-csatlakozását, az leginkább az ország diplomáciai megítélésének árthat

– válaszolta a magyar kormány helyzetét érintő kérdésre a szakértő, emlékeztetve, hogy a törökök kézzelfoghatóbb, egy közös, írásos dokumentumban megfogalmazott kérésekkel álltak elő, míg hazánk esetében kevésbé volt tiszta a kommunikációja annak, hogy miért halogatjuk a ratifikációt. A lehetséges következményeket illetően úgy fogalmazott,

a kialakult helyzettel Magyarország nem a megbízható, kiszámítható és konstruktív partner képét erősíti a nemzetközi porondon és a magyar bizalmi tőkét erodálhatja, ami a későbbiekben egy hazánk számára fontosabb döntésnél üthet vissza.

Ugyanakkor Pénzváltó Nikolett szerint nem véletlen egybeesés, hogy a svéd miniszterelnököt épp most hívta meg hazánkba a magyar kormányfő, és azt is hozzátette, hogy még mindig nem biztos, hogy Magyarország ratifikálja utolsóként a svéd csatlakozást. Ugyanakkor jelzésértékű lépés a miniszterelnöki szintű egyeztetés, ami azt bizonyíthatja, hogy az Orbán-kormány nyitott a svédekkel való megegyezésre.