Delli Gergely, az NKE rektora ünnepi beszédében többek között arról beszélt, hogy a kilenc hónapos karrierprogram sorrendben negyedik, 2023-24-es évfolyama komoly nemzetközi feladatok és évfordulók elé néz. Jövőre lesz például a huszadik évfordulója hazánk uniós csatlakozásának, miközben Magyarország az EU soros elnöke 2024 második felében.

A rektor ennek apropóján elmondta: az egyetem feladata, hogy minél több olyan közigazgatási szakembert képezzen, aki ismeri az unió működését. 

Bizalomhiány

 

Zalai Csaba, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hiánypótló képzésnek nevezte a NKE Nemzetek Európája Karrierprogramját.

 

A politikus közölte, hazánk tagságának húszéves évfordulója lehetőséget biztosít arra, hogy értékeljük, mit értünk el. Kiemelte, hogy a magyar uniós tagság gazdasági szempontból sikertörténet, ezen a téren rendkívül hatékonyan tudtuk magunkat képviselni. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az uniós intézményekben való részvételünk nem elégséges, nincsenek kellő számban magyar szakemberek uniós közigazgatási tisztségekben,

részben erre is vezethető vissza az a bizalomhiány, ami kialakult hazánkkal szemben.

„Ezt a kérdést orvosolni kell" – fogalmazott a politikus. Szerinte azért is lesz merőben más a 2024-es magyar elnökség, mint amilyen a 2011-es volt, mert az utóbbi időben több tabu is megdőlt, a bővítésnél már 36-37 tagú unióról beszélnek, miközben zajlik a geostratégiai átrendeződés és az ukrajnai háború.

 

A helyettes-államtitkár hangsúlyozta, az elnökségre való felkészülés jól halad, az elnökségi struktúrához szükséges több mint hatszáz fő képzése már zajlik, ugyanakkor további szakemberekre van szükség.

 

Egy-két dolog, ami jön

 

Ezután egy kerekasztal-beszélgetés következett  Navracsics Tibor részvételével. A területfejlesztési miniszter a magyar elnökség prioritásai helyett inkább a kihívásokról beszélt. Szerinte ugyanis, van egy-két dolog, ami jön, amivel, ha akarunk, ha nem, foglalkozni kell. Ilyennek nevezte az intézményi ciklusváltást, amivel kapcsolatban kevés európai tapasztalat áll a rendelkezésre, illetve a csúcsjelölti rendszert is ide sorolta.

 

Szintén ilyen az integráció szempontjából a kohéziós politika átgondolása. Már most zajlik a vita, hogy inkább személyalapú, vagy területi alapú legyen a kohéziós politika. Navracsics Tibor ránk erőszakolt prioritásnak nevezte ezt, illetve az orosz agresszióra adott választ és azzal kapcsolatos gazdasági kérdéseket is.

 

A hét magyar pont

 

Zalai Csaba szerint is rendkívüli helyzetben vagyunk, és 2011-hez képest teljesen ismeretlen úton járunk, sőt, a politikus szerint szerint jóval szűkebb lesz 2024-ben a mozgásterünk, mint amilyen tizenkét évvel ezelőtt volt.

 

Elmondta, hogy a kormány számára van hét fontos kérdéskör, amit már most is meghatározott, de hogy

melyek lesznek az Orbán-kormány konkrét prioritásai, azokat a ciklus legelején, 2024 nyarán fogja meghatározni. Lehetnek elképzeléseink, de az élet gyorsan változik

– tette hozzá.

 

Íme a hét kérdéskör, amiben a magyar soros elnökség előrelépést szeretne:

 

  1. Növelni kell az EU versenyképességét, ugyanis lemaradtunk a globális versenyben.
  2.  A demográfiai kihívások előtérbe helyezése; ennek gazdaságpolitikai, területfejlesztési és szociálpolitikai szempontjai is vannak.
  3.  Bővíteni kell az uniót, hogy ne mi maradjunk az utolsó védőbástyája, ami felfogja a délről érkező hullámokat – magyarázta Zalai Csaba, hozzátéve: „Ukrajna csatlakozása alapvetően stratégiai kérdés”.
  4.  A területi kohéziós politika megőrzése.
  5.  A közös védelempolitika elősegítése.
  6.  A migráció kérdése, függetlenül egy esetleges migrációs paktumtól.
  7.  Az éves uniós költségvetés elfogadtatása, ami óriási kihívás lesz az EP-választásokat követő intézményi harcok miatt.

Bezárt ablak

 

Navracsics Tibor arra figyelmeztetett, hogy a déli államok a bevándorlók befogadása miatt, a nettó befizető országok pedig finomhangolással változtatnának a kohéziós politikán, míg a közép-európai országok inkább a területalapú támogatási rendszerben érdekeltek. Erről valóban komoly vita lesz 2024-ben, nem tolható el a rendszer a társadalmi felzárkóztatás irányába, hangsúlyozta a miniszter.

 

Zalai Csaba a jogállamisági kérdések mentén arról beszélt, hogy

rengeteg olyan vállalásnak tettünk eleget, amit nem tettünk volna meg maguktól, de a kormány a lojalitás mellett döntött.

Ám a jogállamisági vita átlépett a politikai szintre. Szerinte a következő egy-két hónap lesz a lényeg. 

Ha a következő egy-másfél hónapban nyugvópontra ér a kérdés az Orbán-kormány és Brüsszel között, akkor annak ilyen szempontból nem lesz hatása a magyar elnökségre

– figyelmeztetett. Ugyanakkor másfél hónap múlva bezárul egy politikai ablak – hangsúlyozta.

 

Csökkent a szankciós vágy

 

A szankciós politika apropóján Navracsics Tibor megjegyezte, hogy nem igazán indult be a magyar gazdaság, de az orosz meg nem igazán áll, és még a háború is zajlik.

 

A szankciók nem váltották be a hozzáfűzött reményeket

– fogalmazott Navracsics Tibor.

 

Elmondta azt is, hogy a 2014-15-ös uniót szeretné viszontlátni. Ugyanis az EU egy békevállakozás, nem pedig háborús, és akkor kifejezetten aktívan segítette, hogy a normandiai négyek kidolgozzanak egy békemenetrendet, ami kezelhetővé tette az orosz-ukrán konfliktust.

 

Az EU soros magyar elnöksége ebbe az irányba fog tevékenykedni – magyarázta. Kiemelte azt is, hogy most mintha kisebb lenne az új szankciók iránti vágy.

 

Ezzel kapcsolatban Zalai Csaba is megjegyezte, hogy az újabb szankciók most már olyan kérdéseket vetnének fel, amelyek kifejezetten nemzeti szempontokat érintenének, így pedig nehéz lesz – tette hozzá.