A Fidesz ötletét felkarolva (vagy azt inspirálva) az Egészségügyi Minisztérium kötelező munkahelyi balesetbiztosítási ágat vezetne be 2003-tól. Kameniczky István, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese lapunknak elmondta, hogy az új kassza megnyitása valamennyi munkavállalót alkalmazó céget érintené. A balesetbiztosítás forrását nem a jelenlegi járulékterhek növelésével képzelik el, hanem a rendszerben már amúgy is meglévő, s hasonló célokra fordított forrásokat nevesítenék. Számításaik szerint átlagosan 2-4 százalékos járulék jutna a következő évtől az önálló balesetbiztosítási kasszába, vagyis az ekkora járulékot fizetőknél még nem nőne a járulékteher. A fizetendő járulék mértékét ennél pontosabban a magas látencia miatt - a munkahelyi balesetek egy részét ugyanis nem jelentik a biztosítónak - nem lehet meghatározni. A tervek szerint a cégeket a tevékenységi kör kockázata, illetve a rendelkezésre álló baleseti, foglalkozásból adódó megbetegedési mutatók alapján 5-8 osztályba sorolnák. A legkevésbé balesetveszélyesnek minősülő kategóriában 0,5-1, míg a legnagyobb kockázatot hordozó osztályban akár 8 százalékos járulékot is megállapíthatnak. Az osztályok kialakításához szükséges adatgyűjtés már elkezdődött. A főigazgató-helyettes szerint az ág bevezetésekor még nem tesznek különbséget az azonos tevékenységi körbe sorolt cégek között abban a tekintetben, milyen beruházásokat hajtottak végre a balesetek megelőzésére, ezt csak a később beinduló bónusz-malusz rendszer kezelné. Ez alapján a munkahelyi balesetek gyakorisága, súlyossága az adott cég korábbi besorolását is módosítja. Önálló balesetbiztosítást egyébként számos országban vezettek be, a magyar leginkább a német, osztrák mintára épülne - mondta Kameniczky. A főigazgató-helyettes szerint a többi tb-ágtól eltérően a baleseti nem szorulna a központi költségvetés rendszeres hozzájárulásaira. Szerinte olyan alapot kell létrehozni, amelyben a ténylegesen befizetett járulékoknak követniük kell a kiadásokat. Állami finanszírozásra csak az induláskor, az infrastruktúra létrehozásához lehet szükség. Ezt illetően még nem dőlt el, hogy a balesetbiztosítás önálló alapként vagy az egészségbiztosításon belül autonóm ágazatként működjön, márpedig ez befolyásolja a bevezetés költségét. Utóbbi esetben ugyanis nem lenne szükség külön informatikai rendszer felállítására és új apparátusra sem. Baka Zoltán