Az Economx  januárban adta hírül, hogy megőrizte tavalyi pozícióját Magyarország az Európai Unió tagországai között a Transparency International berlini központja által közreadott Korrupcióérzékelési index 2023-as rangsorában. Hazánk egymás után másodszor lett utolsó az uniós tagállamok között, és világviszonylatban is csupán egyetlen helyezést tudott előre lépni, jelenleg a 76. helyen áll a 180 országot értékelő listán.

A Legfőbb Ügyészség azonban hétfőn közleményben cáfolta a rangsort, és pénteken pedig azt közölték az Economx megkeresésére, hogy az Eurobarometer felmérését tekintik elfogultságtól mentes, reprezentatív kutatásnak, sőt, Polt Péter, legfőbb ügyész február 19.-i keltezésű levelében válaszolt is Vadai Ágnes DK-s képviselőnek, aki korábban kérdést tett fel neki.

Mennyire is vagyunk korruptak?

A legfőbb ügyész szerint az Eurobarometer az Európai Unió közvélemény-kutatása, a Transparency International egy civil szervezet, így felmérése nem tartozik a feladatkörébe tartozó ügyek közé, erre a véleményre a magyar ügyészség nem alapozhat intézkedést.

Az 2023-as eredményei szerint a magyarok 22 százaléka gondolja úgy, hogy a korrupció érinti a mindennapjait. Ezzel Magyarország az EU 27 tagállama között a középmezőnyben helyezkedik el.

A reprezentatív kutatás során a megkérdezettek 9 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy tapasztalt-e személyesen korrupciót az elmúlt egy évben. Az ügyészség hatáskörébe ezek az esetek tartoznak, és nem a korrupció érzetének vizsgálata. Hiszen a nevében is szerepel ez egy percepciós mutató, vagyis nem objektív alapon rangsorolja az országokat, nem az objektív valóságot tükrözi, és nem igazolható tény, hanem az összeállító szervezet véleménye.

Huszonhatezer személyt kérdeztek meg

Az adatfelvétel 2023. április-májusban történt, összesen 26 509 személy kérdeztek meg., a 27 tagállamban, Magyarországon 1021 embert.

Az Eurobarometer 2023-as felmérése a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 százalék válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22 százaléka válaszolt igennel.

Az uniós átlag 24 százalék, vagyis a magyar értékelés két százalékponttal jobb, amely eredmény – ellentétben a Transparency International jóval kedvezőtlenebb képet adó felmérésével – az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, 14 tagállam mögött 12 tagállamot megelőzünk – hangsúlyozta Polt Péter.

Bár az európai átlag 70 százalék, Magyarország hat tagállamot is megelőz (Görögország, Horvátország, Portugália, Ciprus, Málta, Spanyolország).

Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e annak tanúja: 9 százalék válaszolt úgy, hogy igen. Tény, 21 tagállamban jobb a helyzet, ám olyan országokat előzünk meg, mint Ausztria, vagy Csehország.

Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 százalék tartozik. Az ügyészség feladata a bűncselekmények nyomozásának felügyelete – egyes ügyekben a nyomozása –, a vádemelés, a vád bíróság előtti képviselete. Ez történik a korrupciós bűncselekmények esetében is. A különböző mérések során megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció, büntetőjogon kívül eső kérdés.

Arra a kérdésre, hogy a válaszadó ismer-e valakit, aki vesztegetett, vagy vesztegetést fogadott el, a válaszadók 16 százaléka válaszolt igennel, ami a tagállamok rangsorában a 18. helyre elég.