Magas szintű informatikai ismeretekkel bíró kibernyomozókból álló csapat kezdte meg a munkát tavaly szeptemberben a különböző osztályok (Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Kiberstratégiai Osztály, Bűnügyi Szervek Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztály) összevonása révén.

A fizetésük is kimagaslónak számít, a különböző beosztások (például: vezető, kiemelt főelőadó, kiemelt főnyomozó, főnyomozó, nyomozótiszt stb.) szerint a hivatásos pótlék mértéke 350-650-820 százalék is lehet.

Az Economx az ORFK szakértőitől megtudta, hogy az elmúlt három év adatai alapján a csalásokon belül az online csalások száma nőtt a legnagyobb mértékben, 2022-ben a csalások mintegy 50 százaléka tartozott ebbe a típusba, és ez az arány 2023-ban tovább emelkedett.

Már 72 százalékos az online csalások aránya

2023-ban a csalások 72 százaléka – közel 14 ezer eset – már az online térben történt, és ezzel az okozott kár meghaladta a 10 milliárd forintot. Az eljárások során eddig 436 főt gyanúsítottak meg, 56-an vannak letartóztatásban, és jelenleg egy fő áll bűnügyi felügyelet alatt.

Ugyancsak jelentős emelkedés tapasztalható az online tér használatához kapcsolódó további bűncselekmények körében, így az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalások esetén, ami több mint kétszeresére nőtt.

Nem mindenki hivatásos rendőr

A rendőrség kiberbűnözés elleni egységét nemcsak hivatásos állományú tagok alkotják: tekintettel az online térben elkövetett bűncselekmények specialitására, számos informatikus, illetve releváns szakterületek munkatársai alkotják a hálózatot. (A Mátrix Projekt programon összesen 300 ember dolgozik.)

A státuszok betöltésére kizárólag előzetes kiválasztási eljárást követően van lehetőség, majd a résztvevők komplex vizsgával záruló oktatáson vesznek részt.

Célkeresztben a pénzintézetek ügyfelei

Mivel az online csalások sértettjei szinte kivétel nélkül valamely pénzintézet ügyfelei, kiemelt szerepe van a vagyon megtartása, visszaszerzése érdekében a bankok és a nyomozó hatóságok gördülékeny együttműködésének.

Ennek fényében az ORFK és az OTP Bank Nyrt. együttműködési keret-megállapodást kötött, így a vagyon megóvásának hatékonysága egyértelműen nőtt. Az együttműködés mintájára más pénzintézetek is jelezték kooperációs szándékukat.

Hiszékenyek lennénk?Ráadásul Magyarországon igen alacsony a pénzügyi tudatosság, hiszékenyek vagyunk, és nem foglalkozunk eleget a pénzügyekkel. A covid-nak köszönhetően sok olyan - akár - idősebb állampolgár is elkezdte használni az elektronikus felületeket, akiknek kevesebb rutinjuk van ebben, valamint a banki telefonos, internetes, email-es ügyintézésben és utóbbit kihasználják a csalók.

Ezek a leggyakoribb elkövetési módszerek

A nyomozók a csalások során alkalmazott módszerek közül 21 típust azonosítottak. Ilyen például a banki ügyintézőként történő telefonhívás (amikor az elkövetők pénzintézet alkalmazottjának adják ki magukat és ráveszik arra a sértettet, hogy megadja a bankadatait).

Ilyen az SMS csalás (elektronikus üzenetet küldenek több száz, vagy akár több ezer embernek rövid idő alatt valamely szolgáltató nevében) vagy a befektetési csalás (olyan területeken kínálnak vonzó lehetőségeket, mint például a részvények, vagy a kriptovaluták).

A jegybank tapasztalatai

A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökségén megtudta: a kibercsalások során telefonon, SMS-ben vagy e-mailen, megtévesztéssel, érzelmi manipulálással próbálják rávenni az ügyfeleket, hogy adják ki bizalmas, titkos banki azonosító adataikat (például a belépési azonosítót, a jelszót, a PIN-kódot, vagy a telekódot).

Előfordulhat, a csalók e-mailben vagy akár egy népszerű csevegő-programon keresztül hamis banki honlapra invitálnak, vagy egy „vírusirtó” (valójában kémprogram) letöltését kérik.

A letöltéssel, vagy a linkre kattintva az ügyfelek maguk szolgáltatják ki a csalóknak banki adataikat a hamis banki honlapon, illetve ártó szándékú vírust (trójai programot) helyeznek el számítógépükön. Utóbbival ugyanis távoli hozzáférést tesznek lehetővé banki eszközeikhez a csalóknak.