Az eljárás adatai szerint a felsőoktatásról szóló törvények alapján az egyetemi és főiskolai oklevelek megszerzésének feltétele egy idegen nyelvű középfokú komplex vizsga letétele volt a vádbeli időszakban. Továbbá a honvédségről, a közszolgálati tisztviselőkről, a NAV-ról, az igazságügyi alkalmazottak és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyáról szóló jogszabályok alapján angol, német és francia nyelvvizsgával rendelkező személyek nyelvpótlékra jogosultak attól függetlenül, hogy használják-e a nyelvet.
Bizonyos nyelvekből nagyon nehezen lesz meg a nyelvvizsga
Évről-évre egyre kevesebben futnak neki a nyelvvizsgának, amely alapvetően továbbra is a tizenéves és a kora húszas korosztály műfaja. Változatlanul az angol a legnépszerűbb nyelv a vizsgázók körében, azonban egyes nyelvekből megdöbbentően nagy a sikertelen vizsgák aránya.2002-ben már létezett egy csoport, amely más bűncselekmények mellett akkreditált nyelvvizsga bizonyítványok vesztegetéssel történő megszerzésére specializálódott
Akiknek nyelvvizsgára volt szükségük, azoknak felajánlották, hogy kenőpénzért biztosítják az írásbeli- és laborfeladatok megoldását, a szóbeli vizsgán pedig a vizsgázók nyelvtudásától függetlenül olyan pontszámot fognak nekik adni, amellyel megfelelnek a vizsgán. A vizsgákon résztvevők előre ismert feladatokat oldottak meg, illetve előre egyeztetett kérdésekre adtak választ. A papírok megszerzését Pest megyei és budapesti nyelviskolák dolgozói is segítették.
Ezzel a módszerrel több mint egy évtizeden keresztül biztosították kenőpénzért a sikeres nyelvvizsgát ügyfeleiknek. A vádlottak elsősorban nyelvvizsgaközpontok alkalmazásában álltak. Közvetítőkön keresztül kerestek fel olyan személyeket, akik főként angol vagy német nyelvből, közép vagy felsőfokú nyelvvizsgát akartak tenni. Egy komplex vizsgáért 2002 után legalább 215 ezer forintot kértek a vizsgázótól, de volt, aki ennek az összegnek a négyszeresét fizette ki.
A Monori Járásbíróság 2021. szeptember 6-án kihirdetett elsőfokú ítéletében az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása miatt 2 év - 3 év próbaidőre - felfüggesztett börtönnel, pénzbüntetéssel, a nyelvvizsgáztatástól, mint foglalkozástól végleges eltiltással és 27 millió 580 ezer forint vagyonelkobzással sújtotta.
További 19 vádlott esetében az elsőfokú bíróság - személyenként eltérő módon - megállapította többrendbeli vesztegetés elfogadását, vesztegetést, befolyással üzérkedést, társtettesként elkövetett közokirat-hamisítást, illetve részben felbujtóként elkövetett befolyással üzérkedést és e vádlottakat másféltől két évig terjedő felfüggesztett börtönre, pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte.
A bíróság mind a 120 vádlott vonatkozásában vesztegetési cselekményben hozott elmarasztaló ítéletet, mindemellett több vádlottal szemben megállapította a befolyással üzérkedést, illetve a közokirat-hamisítást, s ezért pénzbüntetésre és a bűncselekmény útján szerzett vagyon elkobzására ítélte, illetve megrovásban részesítette. Egy vádlottat felmentett a vád alól.
Kedden a Budapest Környéki Törvényszék hozott másodfokú, jogerős ítéletet 87 vádlott ügyében, akik vizsgánként 150 ezer és 800 ezer forint közötti összegért adták a nyelvvizsga megoldásokat ügyfeleiknek. Így összességében több ezren jutottak vesztegetéssel nyelvvizsgabizonyítványhoz. A törvényszék az elsőfokú ítélet minősítéseit helyenként pontosította, illetve járulékos kérdésekben megváltoztatta, ám az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetéseket maradéktalanul helybenhagyta.