A szakértők egyetértenek abban, hogy az infláció nem éri el a 6 százalékot, várhatóan kicsivel 5 százalék feletti érték lesz Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament elnöke szerint – írja a Piac & Profit.

A januártól esedékes nyugdíjemelésről még nem született döntés, mivel a jövő évi költségvetést csupán az amerikai elnökválasztást követően terjeszti a kormány a parlament elé. 

A szakember szerint a döntés hátterében alapvetően csak az időhúzás áll. A kabinet a csökkenő GDP, a költségvetés hatalmas hiánya miatt minél később szeretne számokat felmutatni. 

Az  államadósság elszabadult kamatterhei jelentősen visszavetették a költségvetést, ezért Karácsony Mihály szerint a kormány most abban reménykedik, hogy novemberig valami csoda történik. A következő év pedig ígéretes lehet az idősek számára, hiszen a kabinet azt ígérete szerint, akkorra készül el az új magyar nyugdíjtörvény.

Ennek előzménye, hogy 2022 októberében, a világjárványt követően az uniós országoknak be kellett adniuk egy helyreállítási és ellenállóképességi tervet. Magyarország egy úgynevezett 27 mérföldköves tervet nyújtott be, amelyet az unió el is fogadott.

A dokumentum egyik fontosabb mérföldköve az új  nyugdíjtörvény megalkotása volt, aminek két pillérét, a fenntarthatóságot és a méltányosságot is kijelölték. A felek emellett még abban is megegyeztek, hogy tekintettel a téma befolyására és mértékére, az új magyar nyugdíjtörvény nemzetközi szakértők bevonásával készül el. 

2023 november 28-án Varga Mihály részt vett az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának ülésén, ahol beszámolt arról, hogy az  OECD szakértőit kérték fel a nyugdíjtörvény előkészítésében való részvételre. Az ígéret szerint december 31-ig készen lesznek javaslatokkal és a pénzügyminiszter a Népjóléti Bizottság ülésén vállalta, hogy az anyagot nyilvánosságra is hozzák.

Az anyag végül elkészült, a kormány ki is fizette azonban az OECD dokumentumát azóta sem lehet megszerezni a Pénzügyminisztériumtól. A minisztérium annyit fűzött hozzá az ügyhöz, hogy a téma nem aktuális, mivel a mostani rendszer fenntartható. Végül a Népjólét Bizottság elnöke is felkereste a hivatalt, de szinte ugyanazt a választ kapta mint korábban a képviselők, később pedig a Kormányinfón érdeklődő újságírók is válaszok nélkül maradtak.

Az eredeti tervezet szerint 2024 első felében kellett volna lefolytatni a társadalmi vitát, azonban ez elmaradt. Más országok ennek ellenére már gőzerővel dolgoznak a törvénytervezeteken,  Románia például már el is fogadta az új nyugdíjtörvényt, amely szeptemberben életbe is lép, például az alapnyugdíj bevezetésével kezdve.

A nyugdíjtörvények átszabását szinte egész  Európa megkezdte, miután az idetartozó jogszabályok jó esetben a 20. század, rossz esetben a 19. század logikáját követik. Azóta megszületett a távmunka és a home office fogalma, így több helyen hozzá változtatni kell a jogszabályok megfogalmazásán. 

A nyugdíjban is utolsók vagyunk, pénz nélkül maradhatunk időskorunkra

Aggasztó képet mutat hazánk nyugdíjhelyzete, a lakosság mindössze 20 százaléka takarékoskodik megfelelően az időskorra, miközben az állami nyugdíjrendszer fenntarthatósága kérdéses. A Lightyear kalkulációja szerint már 56 évesen nyugdíjba mehetne egy átlag magyar, ha időben elkezdi az öngondoskodást. A romló demográfiai trendek és a csökkenő állami nyugdíjak miatt felértékelődik a magánmegtakarítások szerepe.
Bővebben--->