Jelentősen kevesebbet az uniós átlag 69 százalékát költi Magyarország a daganatos betegekre - ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített rákbetegekkel kapcsolatos Magyarországról készült országjelentéséből.

Magyarországon a daganatos betegségekkel kapcsolatos összes költést 2018-ban 1372 millió euróra becsülték. Az egészségügyi kassza a daganatos betegekre személyenként 226 eurót költött, míg az uniós országokban betegenként ez az összeg elérte a 326 eurót is.

A kiadások felét, közel 618 millió eurót a daganatos betegek ellátására fordították, a rákgyógyszerekkel kapcsolatos kiadások pedig ennek közel kétharmadát tették ki, ami az uniós átlag kétszeresét jelenti.

A jelentésben kitérnek arra is, hogy a magyar egészségügyben tapasztalható humánerőforrás hiány miatt a daganatos betegek ellátásában is jelentős területi egyenlőtlenségek vannak. A regionális és megyei központokban hiány van onkológusból, radiológusból, az OECD szerint csak az Országos Onkológiai Intézet rendelkezik elegendő számú szakemberrel.

A beteg utolsó útja

Felhívják az egészségpolitikusok figyelmet arra is, hogy fejlesztésre szorul a magyarországi palliatív ellátás is. Utóbbi ellátásban olyan betegek részesülnek, akik valamilyen súlyos, életet rövidítő betegségben szenvednek, például daganatos betegek, végstádiumú szív- és tüdőbetegek. Az ellátás célja a betegek szenvedésének csökkentése, az életminőség javítása. Az OECD kiemelte azt is, hogy a hospice-ellátáshoz a rászoruló magyar betegeknek csak egyharmada jut hozzá, ráadásul csak rövid ideig átlagosan kevesebb, mint egy hónapig.

A jelentésben az áll, ez részben az alacsony ágyszám kapacitásnak tudható be, valamint annak, hogy olyan korlátozó szabályozások vannak érvényben, amelyek nem teszik lehetővé a betegek aktív onkológiai kezelésének és hospice-ellátásának egyidejű finanszírozását.

12 másodpercenként érkezik egy rossz hír

Az országokról készült jelentéseket az OECD az Európai Bizottsággal közösen készítette és idén februárban jelent meg először ilyen típusú elemzés az EU-országban a daganatos betegellátásról. Az országprofilokban a daganatos betegségekkel kapcsolatos kockázati tényezőket, a szűrővizsgálatokon való részvételi arányt, a daganatos betegek ellátását, a rákos betegek számát és a Covid-19 járvány miatt összefüggést, valamint a területi egyenlőtlenségeket vették többek között górcső alá. Összesen 29 országról készült jelentés, az EU-27 tagországa mellett Izland és Norvégia országprofilját is elkészítették. Az uniós országok jelentős összeget, közel 170 milliárd eurót fordítottak rákkezelésre 2018-ban. Kiemelik: továbbra is messze a tüdőrák a legtöbb halálos áldozatot követelő daganatos betegség az EU-ban. A jelentés szerint az EU-országokban 2020-ban nagyjából 12 másodpercenként diagnosztizáltak egy-egy daganatos beteget. Kitérnek arra is, hogy jelentős egyenlőtlenségek vannak az uniós országok között és egy-egy országon belül is a daganatos betegek ellátásában.

Sereghajtók vagyunk

Magyarországon a rákos megbetegedések gyakorisága és mortalitása (halálozási arányszám) is az uniós átlagot meghaladja. 2019–ben százezer főre 328 rákhalál jutott, míg az uniós átlag 247 haláleset volt. Ezzel az adattal egyébként az OECD ábrája szerint is Magyarország a legrosszabb helyen végzett az EU-ban.

2020-ban a Magyarországon 100 ezer lakosra 623 daganatos megbetegedés jutott, az EU-átlag pedig 569 fő volt. Azért, hogy a betegszám ne emelkedjen tovább Magyarország a Nemzeti Rákellenes Programban azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 10 százalékkal csökkentik a rákkal összefüggő mortalitást.

Az európai rákinformációs rendszer (ECIS) adatai szerint Magyarországon a daganatos megbetegedések incidenciája a kiemelkedő.

2020-ban évente Magyarországon 62 ezer új rákos beteget diagnosztizáltak, tíz százalékkal többet, mint az uniós átlag.

Nőknél a mellrák vezet

A magyar nőknél továbbra is az emlőrák a leggyakoribb daganattípus. Évente megjelenő 31 ezer új rákos megbetegedés közel negyede ehhez a betegséghez köthető. A férfiaknál pedig a 31,5 ezer új betegnél minden ötödiket prosztatarákkal diagnosztizálták.

Magyarországon a rákkal összefüggő halálozás 2019-ben 33 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál, írja az OECD-jelentése.

A 15 év alatti daganatos gyermekeknél is betegszám emelkedést mutatnak az adatok. Statisztikai adatok szerint Magyarországon az összes rosszindulatú daganattal küzdő beteg kevesebb mint egy százaléka gyermekkorú. 2001 és 2015 között százezer lakosra 15 daganatos gyermek jutott, ami egyébként megegyezik az uniós átlaggal. A gyermek betegek túlélési aránya közelíti a 80 százalékot.

Alkohol, túlsúly, dohányzás…

Kockázati tényezők között sorolja fel az OECD a jelentésben:

  • a helytelen táplálkozásból adódó elhízást, a dohányzást,
  • az alkoholfogyasztást,
  • és a magas légszennyezettséget is.

Példaként említik: hogy Magyarországon a halálozások 24 százalékáért a túlsúly miatt kialakult betegségek tehetők felelőssé, szemben a 17 százalékos uniós átlaggal. A dohányzás okozta betegségek a halálozások 21 százalékáért okolhatók, szemben a 17 százalékos uniós adattal.

Bár nem tartozunk a nagyivók közé, de az uniós átlagot még így is meghaladjuk. 2020-as adatok szerint Magyarországon az egy főre jutó tiszta alkohol mennyisége 10,4 liter volt, az EU-átlag 9,8 liter. A nagyivók között vannak a lettek (12,2 liter), a csehek, a litvánok, az osztrákok és a bolgárok is.

Viszont azt kiemelik:

hogy jól teljesítünk a HPV elleni átoltottságban. 2014 óta a hetedik osztályos lányok számára biztosítják az ingyenes védőoltást, a 2020/2021-es tanévtől pedig már a fiúnak számára is térítésmentesen elérhető.

A lányok esetében az átoltottság 80 százalék körüli, a fiúknak pedig a 66 százaléka részesült HPV-immunizációban.

A járvány miatt elmaradtak a szűrővizsgálatok

Magyarországon 2020-ban az összes egészségügyi kiadás 3,7 százalékát fordították rákmegelőzésre, ami meghaladja a 3,4 százalékos uniós átlagot. Három országos rákszűrési program működik: az emlőszűrés, a méhnyakrák- és a vastagbélrákszűrés.

2019-ben Magyarországon méhnyakrákszűrésen a nők 63 százaléka vett részt, ezzel meghaladtuk az uniós átlagot (60 százalék). Az 50 és 69 év közötti magyar nők 60 százaléka járt mammográfiás vizsgálaton, itt rosszabbul teljesítünk hat százalékkal, mint a többi uniós ország. Vastagbélrákszűrésen pedig az 50–74 éves korosztály 15 százaléka járt, ami az uniós átlag felének felel meg.

A jelentésben foglalkoznak azzal is, hogy a koronavírus-járvány miatt 2020-ban a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a magyar onkológiai hálózatban kezelt rákbetegek száma 25 százalékkal csökkent.

A betegszám csökkenést főleg az okozta, hogy a lakosság a vírustól való félelem miatt nem járt szűrővizsgálatokra.