Magyarország nagyon keveset, a GDP 4,7 százalékát költi oktatásra – erre hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Fenntartható Fejlődési Indikátorai című kiadványa. Ebben kiemelik, még mindig sok a közoktatásból alapfokú végzettség nélkül kilépők aránya, nem állunk jól idegennyelv-ismeretekben sem. Közben pedig a Belügyminisztérium egy javaslatcsomagot tett ki a kormány honlapjára, a változások a pedagógusok jogviszonyát, bérét és az iskolák nyitvatartását és a tanév hosszát is érinthetik.

A kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya az 1995 és 2020 között átlagosan 5,3 százalék volt. Korábban 2003 és 2006 között az átlag elérte a 6,1 százalékot is. A 2012-es és 2013-as mélypontot (4,7 százalék) követően a mutató alig haladta meg az 5 százalékot, majd 2019-től ismét 4,7 százalékra csökkent - írja a tanulmány. Az EU-átlag egyébként 5 százalék.

Sokan lépnek ki végzettség nélkül

Van még mit behozni az oktatás területén, hiszen továbbra sem sikerült 10 százalék alá csökkenteni a korai iskolaelhagyók arányát. 2021-ben a diákok 12 százaléka lépett ki végzettség nélkül a közoktatásból, és ez még igen messze van az unió által 2030-ra kitűzött, 9 százalékos célértéktől. A 2021-ben az EU-átlagot 2,3 százalékponttal meghaladó értékkel az uniós tagországok rangsorában Magyarország a 23. helyen állt.

A 15–74 éves magyarok 24,6 százalékának volt felsőfokú végzettsége, ezzel is némiképp az uniós átlag alatt vagyunk, mert az EU-ban a diplomások aránya eléri a 28 százalékot is. A tagállamok listájában ezzel az adattal Magyarország a 22. helyen áll.

Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg, ezek tartalmazzák többek között az oktatási, egészségügyi indikátorokat, az egyenlőtlenségek csökkentését, a szegénység felszámolását, az éhezés megszüntetését, az iparral innovációval kapcsolatos célokat és még sok mást. A KSH harmadik hozza nyilvánosságra a fenntartható fejlődés főbb folyamatait bemutató adatsorát, összesen 18 kulcsindikátor segítségével.

A napokban írtuk meg, hogy mennyire rosszak a magyarok egészségügyi adatai is, erről itt olvashat bővebben. >>>>

Lifelong learning - Élethosszig tartó tanulás

Az élethosszig tartó tanulásban is az EU-tagországok között az utolsó harmadban vagyunk a 6 százalékos rátával. Svédországban a felnőttek közel 35 százaléka vesz részt valamilyen szintű oktatásban 25-64 éves kora között, Szlovéniában majdnem 19 százalékos a mutató.

A jelentés kitér rá, hogy Magyarországon 2000 és 2002 között a 25–64 éves népességen belül 3 százalék volt az oktatásban, képzésben részt vevők aránya, amely a 2003-as kiugrás után 2007-ig évi 4 százalék körüli szinten stagnált, majd 2012-ig folyamatosan csökkent.

 

2016 és 2019 között az oktatásban, képzésben részt vevők aránya enyhén csökkenő tendenciát mutatott, majd 2020-ban – Covid19-járvány miatt jelentősen visszaesett.

Idegennyelv-ismeretben is hátul kullogunk

2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet. Bár 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, még mindig messze elmarad az Európai Unió átlagától, ami 65 százalékon áll.

A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg hazánkban a megkérdezettek 14 százaléka állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban minden harmadik lakos.

Magyarországon az Oktatási Hivatal nyelvvizsga részleges adatai szerint tavaly kevesebb mint 83 ezren nyelvvizsgáztak, közülük is csupán 60 ezren szerezték meg a bizonyítványt. A OH egyébként áprilisban közli a teljes 2022-es adatokat. A 2020-as negatív rekord óta nem emelkedett 90 ezer fölé a nyelvvizsgázók száma, pedig korábban még 120-135 ezren jelentkeztek nyelvvizsgára. Az Európai Unió tagállamai között jelentősek az eltérések idegennyelv-ismeret szerint. Nyolc országban – a balti államokban, a skandináv országokban, Luxemburgban és Máltán - 90 százalék felett volt a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya, ezzel szemben az Egyesült Királyságban csupán 35 százalék. Magyarország az EU-ban a sereghajtók közé tartozik (42 százalék).

Március 10-ig lehet véleményezni

Éppen a napokban került fel a kormány honlapjára egy Belügyminisztérium által készített jogszabálytervezet, ami többek között megszünteti a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyát, egy új jogállást, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetne be, ami majd az oktató-nevelő munkát segítő dolgozókra is vonatkozna.

A javaslatcsomag tartalmazza a pedagógusok béremelését, egészen 2030-ig. Az előterjesztés értelmében a pedagógusok átlagbérét 3 éven át minden évben emelni fogják, azért, hogy 2025. január 1-jére elérje az akkor érvényes diplomás átlagbér legalább 80 százalékát, derül ki a tervezetből, majd ezt követően az elért bérszintet évenkénti indexálással legalább 2030 végéig fenntartják. A béremelés minden évben az adott év január 1-jéig visszamenőleges lesz.

A pedagógusok havi illetménye:

  • Pedagógus I. esetén 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig
  • Pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1 millió 135 ezer forintig,
  • Mesterpedagógus esetén 520 ezer forinttól 1 millió 365 ezer forintig,
  • Kutatótanár esetén 640 ezer forinttól 1 millió 470 ezer forintig.

Ugyanakkor megszüntetnék a nevelőtestületek döntési jogát az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben is.

Ha indokolt a tanévet július 15-ig meg lehet hosszabbítani, továbbá az eddigi 17 óra helyett 18 óráig kellene az általános iskolákban felügyeletet biztosítani, valamint jönnének a vándortanárok is.