Tavaly májustól összesen 68 köznevelési intézményben indított átfogó, komplex ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal (OH), idén októberben és novemberben pedig további 17 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg – közölte az OH a Népszava érdeklődésére reagálva. 

A legtöbb esetben (42 iskola) kifejezetten azért indítottak vizsgálatot, mert az érintett intézményekben a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb volt a megyei vagy az országos átlagértéknél.

Komplex ellenőrzést több esetben indíthatnak: a lemorzsolódási adatok mellett akkor is, ha az intézmény az országos kompetenciaméréseken az országos átlagnál statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményeket ért el, vagy ha az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti.

Újdonság a komplex ellenőrzés 

A Népszava beszámolt arról, hogy 2021-ben egy rendeletmódosítással a köznevelésért felelős akkori szaktárca (az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma) egy új ponttal egészítette ki az iskolai ellenőrzések típusait, ez a komplex ellenőrzés, amit az OH által kijelölt szakértői bizottság végez, de külsős szakértőket is bevonhatnak. 

Az OH közlése alapján a fejlesztési-intézkedési tervek elmaradása miatt 26 esetben indítottak ellenőrzést. 

Magyarországon a lemorzsolódó, majd az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatalok aránya továbbra is magas, a KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint 12,4 százalék volt 2022-ben, ennél csak Spanyolországban (13,9 százalék) és Romániában (15,6 százalék) volt rosszabb a helyzet az Európai Unión belül.

 

Itt a legmagasabb a munkanélküli és iskolázatlan fiatalok száma Európában

Spanyolországban a lakosság 17 százaléka nem tanul és nem is dolgozik. Ez a szám meghaladja az OECD 15 százalékos átlagát. A foglalkoztatás valósága az, hogy 18 év alatti fiatalt sehol sem vesznek fel dolgozni. Bővebben >>>