Március utolsó vasárnapja, az óraátállítás napja, egy órával tovább lesz világos, „cserébe” viszont a korán kelőknek újra sötétben kell ébredniük és elvégezni a napi rutint, illetve az erőszakolt átállás hosszabb-rövidebb időre mindenkit megvisel.

2025. március 30-án, vasárnap hajnali kettőkor egy órával előbbre, három órára tekerjük át a mutatót

emlékeztet a 24.hu.

Tavaly október végén tehát átálltunk a téli időszámításra, most meg jön a nyári. A kütyük túlnyomó többsége, köztük a telefonok is átállnak maguktól, de ezek csak technikai részletek, nem árt tisztában lenni azzal, milyen gyakorlati változásokat hoz mindez az életünkbe:

  • a Budapestet is érintő 19-es hosszúsági körön szombaton még 5:27-kor kel a Nap, vasárnap már 5:25-kor;
  • a napnyugta ugyanitt 18:10-ről 19:12-re csúszik;
  • az ébresztő egy órával korábban szólal meg, miközben igencsak nehéz este egy órával előbb elaludni, hogy meglegyen a szokásos alvásidőnk.

Az óraátállítás megzavarja a tanult biológiai ritmust, aminek fiziológiai következményei vannak: a napi 24 órás periódusban ugyanis szervezetünknek kell egy „0 pont”, ami köré felépítheti a harmóniát. Az óraátállítás ezt a 0 pontot helyezi át, megtöri a kialakult rendet, méghozzá évente két alkalommal.

Ilyenkor van, akinek egy hét, másnak akár kettő vagy akár egy hónap kell, mire szervezete újra rátalál a maga ütemére. Egyénfüggő, hogy kit mennyire visel meg az átállás.

A lap megjegyzi, hogy a téli és nyári időszámítás váltogatását ma már nem indokolják gazdasági, energiatakarékossági megfontolások, az Európai Unió döntése értelmében 2019-től meg is kellett volna szüntetni.

A Telex annak járt utána, hogy valóban igaz-e a napokban elterjed hír, miszerint az Európai Bizottság (EB) az „omnibus”-csomaggal próbálta visszavonni a javaslatot. A lap arra jutott, hogy a tavaly munkába álló új EB elődeihez hasonlóan áttekintette a korábbról megörökölt javaslatokat. Ilyenkor három lehetősége van: ha lát még reményt arra, hogy haladjanak az adott tervezettel, békén hagyja. Ha nem, átdolgozza vagy akár vissza is vonhatja. Az óraátállítás kérdése – ami már a harmadik jogalkotási ciklusban vesztegel – ebben az úgynevezett munkatervben „nem a visszavont, hanem a függőben lévő tervezetek közé került”. Ezen azóta sem változtattak, ám hiába nem mondták ki hivatalosan a javaslat halálát, és maradt meg az elméleti esély, hogy a tagállamok haladjanak vele,

a gyakorlatban egyelőre nem látszik semmilyen mozgás az óraátállítás ügyében

– írták.