„A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten, amelyen kiállt a kárpát-medencei etnikai alapú politizálás fenntartása és a migráció elutasítása mellett, valamint kilátásba helyezte a magyar idegenrendészeti szabályok szigorítását is.

A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység – hangsúlyozta a kormányfő, aki azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának veleje legyen az, hogy „miközben szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ, a magyar együttműködés erősödik”. Úgy értékelt:

Az Európai Unió is a szétesés felé tart, szétcsúszik, mert saját döntéseit nem hajtja végre.

 

Orbán Viktor szerint nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállalni, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség.

A következő éveknek a növekedésről kell szólniuk

2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. A minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az „élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból”, és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.

A kormányfő a migrációval kapcsolatban kijelentette:

Fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén.

Orbán Viktor az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban azt mondta: a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is.

De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél

– figyelmeztetett a miniszterelnök.

Ezért a valós integráció lehetősége rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát a kormányfő szerint istenkísértés. Magyarországnak sem szabad ilyet csinálni, hanem szigorítani kell a szabályokat, mert a 2007-es idegenrendészeti törvény jóval a „migrációs infláció” előtti korszakban született, így „nem zár rendesen”. Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak – figyelmeztetett a kormányfő.

A migrációs csomag összességében elfogadhatatlan

Orbán Viktor szerint az új uniós migrációs csomagban ugyan vannak értelmes irányok, de összességében nem fogadható el, mert továbbra is a migránsok szétosztásával számol, az egyes tagországoknak fizetniük kellene, ha nem vesznek át bevándorlókat, és Magyarországnak is több ezer ember elszállásolására alkalmas migránstáborokat kellene létrehoznia. Ezért arra számít, hogy a migráció kérdésében nagy konfliktus várható uniós szinten a következő fél évben.

A kormányfő a Kárpát-medencei magyarság helyzetét értékelve arról is beszélt: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre sem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés:

van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett?

A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében, az pedig, hogy legyen etnikai alap, „közös felelősségünk”. Át kell gondolni, hogy a magyar kormány hogyan tud értelmesen segíteni a Felvidéken élő magyaroknak.

Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének jókívánságait fejezte ki, hangsúlyozva, hogy 2024 nehéz év lesz, mert négy választás is lesz Romániában. A nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok szigorú szabályait tiszteletben tartva, Magyarország mindenben segít, amiben tud, az ott élő magyaroknak.

Kárpátalján a legnehezebb a helyzet

Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a felhők rövidtávon eloszoljanak.

Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a semmibe vezet, és ehhez nem akarunk segédkezet nyújtani

jelentette ki. Az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikán ezért nem áll szándékukban változtatni, „de a legrosszabb érzésekkel tesszük mindezt. Humanitárius segítséget tudunk nyújtani, de semmilyen lépést nem teszünk, ami közelebb vinne bennünket a háborúhoz.”

Szerinte nyilvánvaló, hogy a nyugati világ Ukrajnával kapcsolatos, három lábon álló stratégiája – miszerint Ukrajna győzni fog a frontvonalon, az oroszok pedig vesztenek, és ez belpolitikai váltást eredményez Moszkvában – megbukott.

Fontos lenne ezért kidolgozni egy olyan B-tervet, amely jobb az ukránoknak, az ott élő magyaroknak és az egész európai biztonság szempontjából is előnyösebb, mint a mostani reménytelen küzdelem folytatása.

Nem túlzó, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunióban volt jobb.

A kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat vegzálja.