Orbán Viktor magányával ért véget a csütörtöki rendkívüli EU-csúcs. A miniszterelnök egyedüliként nem fogadta el az Ukrajna további támogatásáról szóló szövegtervezetet, így a másik 26 uniós állam- és kormányfő külön adott ki nyilatkozatot.

Az MTI által ismertetett dokumentumban az Európai Tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja szélesebb körű hatással van az európai és a nemzetközi biztonságra.

Kapcsolódó

A szöveget támogató tagállami vezetők hangsúlyozták, hogy igazságos és tartós békével kell véget vetni a háborúnak. Az átfogó, igazságos és tartós béke  érdekében nem lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajnáról Ukrajna nélkül, a békemegállapodásnak pedig tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi egységét - szögezték le, ahogy azt is, hogy

az Európai Unió továbbra is rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatást biztosít Ukrajnának, 2025-ben 30,6 milliárd eurót. Ez az úgynevezett uniós Ukrajna Eszközből származó 12,5 milliárd euróból, valamint a G7-ek kezdeményezése keretében 18,1 milliárd eurót kitevő, a lefoglalt orosz vagyonból származó kamatokból tevődik össze.

A csúcs végén Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott: hosszú tárgyaláson áttekintettették az ukrajnai katonai helyzetet, mi legyen: háború vagy béke, folytatódjanak-e a katonai akciók vagy végre kezdődjön meg a diplomáciai tárgyalás.

27-en vagyunk. 26-an amellett érveltek, hogy Ukrajnának folytatnia kell a háborút. Magyarország a béke oldalán maradt, mi azt mondtuk, hogy nem a háborút kell folytatni, hanem a lehető legnagyobb erővel és energiával támogatni kell az Amerikai Egyesült Államok elnökét a béketárgyalásai sikerességében

- jelentette ki Orbán Viktor az uniós csúcs végén. Hozzátette:

nekünk az amerikaiakkal együtt kellene mennünk, és a békét kellene megcéloznunk, nem pedig a háború folytatását. Ezért van az, hogy ők 26-an elfogadtak egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról szól. Arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni azért, hogy még tovább tudjon harcolni, és Magyarország ezt természetesen nem támogatta, mert ez a mi béke melletti álláspontunkkal teljesen ellentétben állt.

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a jövőben az Egyesült Államok pénzügyi segítségére nem lehet számítani. Óriási számok hangoztak el, hogy mekkora összegeket kell Ukrajnába küldeni a következő időszakban, részben, hogy működjön az ország, részben, hogy működjön a hadsereg. Közben egyetértettünk abban, hogy rengeteg pénzt kell költeni saját magunkra is, hogy a saját hadseregeinket megerősítsük.

Én úgy látom, hogy az a pénz, amit Ukrajnába akarnak küldeni, meg még az Ukrajna európai uniós tagságából fakadó teher, együtt akkora összeg, amit az Európai Unió gazdasága nem bír ki, illetve benne Magyarország gazdasága sem

- húzta alá.

Szerinte újra elő kell majd vennünk Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését. Felelősen emellett most nem lehet dönteni.

Nem szeretném, hogyha az emberek feje fölött születne erről döntés, úgyhogy arra jutottam itt a vita végén, hogy kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról. Úgy fogjuk lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szoktuk, gyorsan és egyszerűen. Aztán meglátjuk

- jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint tudniuk kell, hogy az emberek milyen mértékig hajlandóak áldozatot vállalni Ukrajna támogatásáért. Megjegyezte, igaza van Donald Trump amerikai elnöknek, amikor azt mondja, többet kell védelemre költeni. Hozzátette:

  • először is többet kell költenünk arra, hogy a saját katonai kapacitásainkat és a védelmi képességeinket kiépítsük,
  • de ezzel párhuzamosan valakinek az ukrán hadsereget is finanszíroznia kell, és ebben az amerikaiak a jövőben már nem fognak tudni beszállni. Nagyon nagy összegről van szó.
  • Az ukrán államot is finanszírozni kell, különben össze fog dőlni. 

A kormányfő szerint ez a három csomag egyben már túl sok. Ezt nem tudjuk megfizetni, legalábbis Magyarország semmiképp sem, olyan összegekről beszéltek, amelyekről nem tudja, honnan lehet előteremteni az európai gazdaság mostani állapotában - fogalmazott.

Bár Magyarország az Ukrajnára vonatkozó közös állásfoglalást nem támogatta, a védelmi politika terén egyetértés született.

Mind a 27 tagállam jóváhagyta az EU katonai képességeinek megerősítésére irányuló terveket, amelyek 800 milliárd euró mozgósítását teszik lehetővé a következő öt évben. Ezzel az Európai Unió (EU) történetének egyik legnagyobb védelmi beruházási programja indulhat el, amely az újrafegyverkezést, a közös beszerzéseket és a katonai együttműködés fokozását célozza.