Az EP-választások után Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt az első plenáris ülések egyikén sem, így még nem ismertette a július 1-vel kezdődött magyar EU-elnökség programját, prioritásait. 

Ősszel Strasbourgban kerülhet sor a magyar uniós elnökség cselekvési programjának a bemutatására.

Ha él a lehetőséggel, Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 18-án délelőtt szólal fel az EP-ben, ahol nagy vita várható

- írta az atv.hu.

Ahogy arról az Economx is beszámolt,

a magyar kormányfő július elején olyan időpontot adott meg az EP-nek a magyar elnökségi program ismertetésére, amely nem felelt meg az uniós intézménynek.

Régi szokás, hogy az Európai Tanács (ET) soros elnökségét átvevő tagállam miniszterelnöke felszólal az EP-ben, és ismerteti az elnökség hat hónapjára tervezett programot, a képviselők ilyenkor kérdezhetik is a kormányfőt.

Orbán Viktor jelezte, hogy felszólalására biztosított július 12-i, pénteki ülésen nem tud részt venni, helyette két másik napot jelölt meg, július 16-át és 17-ét, ekkor tudná ismertetni a magyar elnökség programját, a napirendet meghatározó frakcióvezetők testülete viszont közölte: az EP menetrendjében akkor nincs hely ennek a napirendi pontnak.

Az atv.hu emlékeztet, hogy júliusban az EP-ben megválasztották újra Ursula von der Leyent az Európai Bizottság (EB) elnökének, aki már biztos-jelöltet is kért a magyar miniszterelnöktől, Orbán Viktor újra Várhelyi Olivért jelölte.

Az EP-ben a Manfred Weber vezette néppárti frakció a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kordonba zárták a Patriótákat, ide tartozik a Fidesz is, semmilyen komoly parlamenti/bizottsági elnöki tisztséget sem kaptak, noha a harmadik legnagyobb képviselőcsoporttal rendelkeznek. 

Ráadásul Orbán Viktornak egy olyan Európai Parlament előtt kellene bemutatnia szeptember 18-án délelőtt 9 órától a magyar EU-elnökség cselekvési programját és a prioritásait - s vállalni arról a vitát - mely július 17-én többségében elítélte a békemisszióját, kimondva, hogy moszkvai útjával kirívóan megsértette az uniós alapszerződéseket. 

Erről a miniszterelnök Tusnádfürdőn azt mondta, hogy most Brüsszelből kapta meg a demarsot. S noha a kormány részéről időközben többször is elmondták, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnökként tárgyalt a békemissziója során - ő lényegében ezt keresztényi kötelességnek is nevezte -, mindez az EP-képviselők egy részét nem hatotta meg. Közülük többen az Ukrajna pontot is hiányolják a magyar elnökségi prioritások közül. 

Szeptember 18-ra már az is kiderülhet, hogy Ursula von der Leyen, illetve az EP elfogadja-e az Orbán Viktor által megnevezett biztos-jelöltet, Várhelyi Olivért.

Ha nem, az újabb feszültséget is szülhet a miniszterelnök és az EP között.