A magdeburgi tragikus események, a péntek késő esti terrortámadás kommentálásával indította szokásos év végi nemzetközi sajtótájékoztatóját Orbán Viktor. A miniszterelnök szombat délelőtt kezdődött beszédében a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita Kolostorban elmondta: együttérzését fejezi ki a legutóbbi németországi terrorcselekmény áldozatainak családjai felé. (A történtekről ITT írtunk bővebben.)
Orbán Viktor azt is megjegyezte: illendő még két-három napot várni a politikai következtetések levonásával, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ezek a jelenségek csak azóta léteznek Európában, amióta migrációs válság van, és igenis van összefüggés a migráció és a terrorcselekmények között, hiába tagadják máig sokan ezeket az összefüggéseket. Azaz Magyarországnak ki kell tartania amellett, hogy nem szabad engedni az átalakulást olyan világgá, amiben ilyesmi megtörténhet.
A kormányfő továbbá mindenekelőtt áldott, békés, boldog karácsonyt, valamint sikerekben és egészségben gazdag új esztendőt kívánt mindenkinek.
A miniszterelnök „elszigeteltségben”
Orbán Viktor Magyarország soros uniós elnökségét is értékelte, amelyről kifejtette, hogy sok munkát tettünk bele, aminek meg is lett a gyümölcse: az unióban egybehangzóan sikeresnek ítélték meg. Ehhez kapcsolódóan tréfásan a miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy olyan elszigeteltséget még életében nem látott, mint az elmúlt fél évben, utalva arra, hogy a világ vezetői sorra tiszteletüket tették hazánkban.
Ugyanakkor az orosz-ukrán háborús helyzetben nem volt túl sok mozgástere a magyar uniós elnökségnek, pláne, hogy Orbán Viktor megítélése alapján háború ügyileg súlyos és mély érdekkülönbség uralkodik az unióban, miután a többség szerint az ukrajnai háború Európa háborúja is – vonta le a következtetést a magyar kormányfő, aki elmondta: a magyar álláspont nagyon nem ez.
Ám azt jelentős sikerként könyvelte el, hogy a magyar elnökség idején bővülhetett a schengeni övezet Romániával és Bulgáriával, így például jövőre a 12 helyett 22 határátkelőhely lesz Románia és Magyarország között, ráadásul az eddig itt állomásozó határőröket átvezényelhetik.
Az európai versenyképesség romlásával kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: Európa hozzájárulása a világgazdasághoz évről évre csökken. A magyar elnökség feladata az volt, hogy versenyképességi paktumot hozzon létre, amelynek értelmében a következő félévben, határidőkhöz kötve ki kell jelölni, hogy melyik tagországnak mi a feladata, hogy a versenyképesség csökkentését megállítsuk.
Orbán Viktor: Brüsszel ellenzéke
A kormányfő azt is ismertette, hogy van egy EP-paktum, amely azt irányozza elő, hogy a tagállamok minden évben finanszírozzák a GDP 0,25 százalékos mértékével Ukrajna támogatását, ami Magyarország esetében 200 milliárd éves befizetést jelentene. Mindez a havi nyugdíjunk összegének felel meg. Egy hárompárti megállapodásról van szó, ám a Patriótákat kiszorították minden pozícióból. A Patriótákat egyébként a miniszterelnök „Brüsszel ellenzékének” nevezte.
Donald Trumpról elmondta: érdemes őt komolyan venni, hiába nem veszik komolyan Brüsszelben. Orbán Viktor úgy látja: ez már egy új realitás, és a világ valóban hatalmas változások előtt áll, amennyiben a januárban hivatalba lépő amerikai elnök vállalásait megvalósítja. „A tarifák úton vannak” – idézte a miniszterelnök Donald Trumpot. Ugyanakkor ha véget ér a háború, megszűnhetnek az európai gazdaságot gyötrő szankciók, amelynek hatására véget érhet az inflációs korszak és jöhet a fellendülés Európa számára.
Van szufla a magyar közéletben
A miniszterelnök azt is megosztotta, hogy a jövőbeli gazdaságélénkítő intézkedések közül a 21 pontos gazdasági akciótervből a kedvencei:
- a fiatalok lakhatási támogatása;
- a kisvállalkozók tőketámogatása;
- a munkáshitel;
- és a hároméves bérmegállapodás.
A legutóbbi nemzeti konzultációról pedig elmondta: 1 millió 252 ezer ember töltötte ki, és ezzel a jelenlegi lett a harmadik legsikeresebb a nemzeti konzultációk történetében. Azaz: „van szufla a magyar közéletben” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor végtelen optimizmussal várja a dimenzióváltást
Az ipar tekintetében a miniszterelnök változatlanul az elektromobilitásban látja a jövőt, bár a kérdés feladja a leckét, hogy miként raktározzuk el a zöld energiát. Ez a tárolási képesség lesz a legnagyobb újítás és fejlődés a következő években – közölte Orbán Viktor, aki ismét megerősítette azt a prognózisát, hogy 2025-ben a magyar gazdaság repülőrajtot vesz, nagyszerű éve lesz. Ennek jegyében a jövőre átadásra kerülő debreceni BMW gyár nem csupán nemzetgazdasági jelentőségű lesz, hanem egyenesen dimenzióváltást is fog jelenteni.
A miniszterelnök azt is elárulta, hogy a háború előtt évi 7 milliárdot fizettünk az energiahordozók importálásáért, a háború kirobbanása után pedig már évi évi 17 milliárdot, és ez bizony megüti a magyar versenyképességet.
Mindeközben tény és való: az ukrán területeken keresztül Magyarországra érkező energiaellátás elnehezül, ám alternatívának ott van a déli korridor, a saját kitermelésünk és Románia. Az arra vonatkozó garanciákat megkapta, hogy a bolgárok a barátaink maradnak, és segítenek nekünk, amin persze keresnek is. Orbán Viktor elárulta azt is, hogy Bulgáriában a hétből az egyik cég a Mol, amely adott tett a Lukoil-érdekeltségre.
Azonnali kérdések órája
A sajtótájékoztatónak ezen a pontján elérkezett az újságírók kérdéseinek ideje.
„Ha nem tudtad teljesíteni 2024-ben a növekedési céljaid, akkor teljesítsd 2025-ben. Ez fog történni most” – válaszolta az Index kérdésére a miniszterelnök.
Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettes magyarországi menedékjogáról leszögezte: nem akarja az ügyet miniszterelnöki szintre felemelni, továbbá a döntés ismert, és nem hiszi, hogy ez volt az utolsó.
A honvédelmi kiadások a GDP 2 százalékát meghaladó mértékére emelésével kapcsolatban úgy válaszolt: ezt a bizonyos két százalékot kipréseltük magunkból, ha ennél többet kellene, „az tüdőn lövi a magyar gazdaságot”.
Egy másik fontos százalékos kérdésre is felelt Orbán Viktor, aki elmondta, hogy azért kell mindenképpen 4 százalék alá kell csökkenteni a költségvetési hiányt, mert 3 százalékos hiány felett nagyon nehéz kikerülni a hitelspirálból.
Brüsszeli terveiről megosztotta: jó a kapcsolata Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnökkel, a viszonyuk baráti, és most, hogy ő lett az Európai Konzervatívok frakcióvezetője, mindenképpen szorosabb együttműködés várható köztük a Patrióták között, amely közismerten a fideszes brüsszeli képviselők csoportja is egyben.
A vendégmunkásokról érdeklődő felvetésre Orbán Viktor elmondta: aki nem alkot meg visszafogadási megállapodást, attól az országtól január elsejétől nem fogadunk be vendégmunkást, mert garanciák kellenek arra, hogy bizonyos idő után a vendégmunkásokat haza lehessen küldeni.
Az euróbevezetésről is megkérdezték az újságírók a miniszterelnököt, aki nem javasolja, hogy ilyen irányba keressék az utat, szerinte inkább stabillá kellene tenni a forintot. Hozzátette, hogy az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a növekedést. A gyorsabb fejlődés lehetőségéhez nemzeti valuta kell.
Orbán Viktor mit tanácsol, mikor vegyünk eurót a 2025-ös nyaraláshoz? - hangzott el a nemzetközi sajtótájékoztatón ez a kérdés is, mire a miniszterelnök kifejtette:
ha tudja, hogy kit kell megkérdezni, szóljon nekem is, én is szeretnék a megfelelő pillanatban vásárolni. Biztos nem én vagyok az az ember, aki ezt meg tudja mondani
– árulta el a miniszterelnök, aki arról is beszélt, hogy a ma sokkal nagyobb szerepet játszanak a forint mozgásában az eseti tényezők, mint a magyar gazdaság tényleges állapota, egyébként is a jegybanknak kell megvívnia a csatát, hogy a forint árfolyamát stabilizálják.
A 24.hu kérdésére a felújított pénzügyminisztériumi épülettel kapcsolatban kifejtette, hogy az állami évi 60 milliárdot költ az állami intézmények irodáinak bérlésére és szerinte nem helyes, hogy az állam ekkora szerepet vállal az ingatlanpiac bérlési szektorából, így a cél, hogy minden állami szerv saját irodába költözhessen. Most azonban nem ez a prioritás kormányzati projekt.