Három hét elteltével újra megszólalt a miniszterelnök a Kossuth rádió péntek reggeli adásában, hogy hangsúlyozza, az emberek már a békét választották, míg a vezetők még nem tartanak ott.

Felmérések szerint viszont az európai emberek elindultak a béke irányába. Ahogy nő a fájdalom, veszteség, úgy fordulnak az emberek a béke irányába. Ez a vezetőket még nem érte el

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: soha nem voltunk még ilyen közel világháborúhoz

A miniszterelnök péntek reggel lesújtó hírt közölt Magyarország jelenlegi helyzetéről. Bővebben>>>

Egyre több és durvább fegyvert vetnek be

Az Index összefoglalója szerint azt is hozzátette, egy évvel ezelőtt arról vitatkoztunk, szabad-e emberéletet kioltó eszközöket küldeni, most azonban egyre több és egyre durvább fegyvert küldenek Ukrajnába az uniós vezetők.

„Mostanra közel vagyunk hozzá, hogy legitimmé válik az, hogy valamilyen békefenntartó erőket küldjenek az európai vezetők a frontra” – vélekedett.

Ha ez így megy tovább, megérkezhetünk a harmadik világháborúba

– vélekedett Orbán Viktor a nyugati vezetők által hangoztatott véleménnyel egybecsengően. A kormányfő hangsúlyozta:

nem az ukránok érdeket tartja a kormány szem előtt, a kérdés, hogy Magyarország hadseregét hogyan lehet ellátni lőszerekkel.

A nemzeti parlamentet nem lehet elkerülni

Hozzátette, a nyugatiak azt állítják, hogy azért kell a háborút és Ukrajnát támogatni, mert ez helyes dolog, „de nem az” – tette hozzá, és elmondta, itt a világháború, a világbéke kérdése forog kockán. Szerinte a világ inkább a magyar állásponton van, „Európában viszont kisebbségben vagyunk a békét illetően”.

A miniszterelnök elmondta, azt is érzi mindenki, hogy nem lehet megkerülni a nemzeti parlamentet. Az a kérdés, hogy Magyarország részt vegyen-e a háborúban, a magyar parlamentben dől el. Elárulta,

a parlament pénteken határozatot fogad el, amelyben tűzszünetet követelnek.

Nem a béketárgyalásokról kell beszélni, hanem, hogy legyen tűzszünet. Ha van tűzszünet, akkor van esély kigondolni a béketárgyalások menetét. Először tűzszünet kell, ne haljon meg több ember, ne pusztuljon el több város, ne haljanak meg civilek. Ha ez megvan, akkor lehet áttörés – vélekedett Orbán Viktor.

A kormányfő elmondta, a baloldalnak vannak problémái a szöveggel, de ők „háborúpártiak”. Szerinte azonban most megkapják az esélyt arra, hogy átálljanak a másik oldalra.

„Lehetne higgadtan, nyugodtan beszélni arról, hogy eleinte ki mit gondolt, viszont a halottak miatt át kellene ezt gondolni” – mondta.

Munkája nagy része ezzel telik

Orbán Viktor azt is elárulta, hogy az orosz támadás óta a munkájának nagy részét az köti le, hogy kövesse a háborús eseteket, és próbálja megérteni a szomszédos kollégái gondolkodásmódját. Szerinte azonban csak néhány olyan ország van, amely megértette ezt, mint például az Egyesült Államok.

„Odaálltak a kút szélére és belenéztek. Ennek ellenére beleálltak, bátran, büszkén a háborúba. Volt néhány ilyen ország, de a többség nem így döntött, a németek tipikusan ilyenek voltak, akik ki akartak maradni ebből, nem akartak tovább menni, de mindig tovább préselték őket. Számos olyan ország van, aki nem akart ott lenni, ahol most van. A háborúpártiak veszélybe sodorták az EU-t”

– mondta a miniszterelnök. Hozzátette, két dolgot várnak az EU-tól: legyen tartós béke, a másik dolog, hogy az elért jólét szintjét őrizze meg.

Az egész EU léte megkérdőjeleződik

A kormányfő elmondta: a háborúk és a szankciók tönkreteszik a gazdaságot, így pedig az egész EU léte megkérdőjeleződik, mert a két célt – béke és jólét – feladta. „Ha Európa tovább gyengül, a háborútól függetlenül messzemenő következményei lehetnek” – tette hozzá.

Orbán Viktor arról is beszélt, a munkája része, hogy megpróbálja felmérni a veszélyeket, és az EU hibáit kijavítani. Emlékeztetett: a nyugati sajtó szerint nem lehet meggyengíteni az orosz gazdaságot, azonban hozzátette, hogy erről ellentmondó hírek jelennek meg.

Az orosz gazdaságból származó adatok megkérdőjelezhetők, de nem várható el, hogy igazat mondjanak egy háború közepén erről. A szankciók sikerességét felmérni azonban évekbe telik

– tette hozzá.

Mikor hazudnak a legnagyobbat?

Van egy mondás, mikor hazudnak legnagyobbakat az emberek: választás előtt, horgászat után és háború közben – fogalmazott. „Amiből kiindulok, láttam mi történt 2015 után. 2015-ben vezettünk be szankciókat Oroszország ellen, de nem érintette a létfontosságú részeket. Alábecsülni egy-egy ország alkalmazkodóképességét végzetes hiba” – jelentette ki, szerinte az oroszok alkalmazkodnak a helyzethez.

„A magyar kormány célja év végére az egyszámjegyű infláció” – jelentette ki a miniszterelnök. Kiemelte, ez nem fog magától csökkenni, hanem le kell törni. Hozzátette: ezt a munkát mi elvégeztük, a vakcinát beadtuk, hatni fog.

Antiinflációs verseny jött létre

„Nem szeretnék optimista hangot megütni, de az első fecskék megjelentek. Antiinflációs verseny alakult ki; a fogyasztóvédelem és a versenyhivatal folyamatos ellenőrzéseket folytat” – mondta a miniszterelnök.

Szerinte a „vakcina” még nem száz százalékos, de hatékony. „Amíg az infláció nagyon magas, addig muszáj az árstop; a rezsivédelmi rendszert meg tudtuk védeni” – jelentette ki a kormányfő.

Ahogy jön le az infláció, úgy vezetjük ki az árstopot

– mondta, hozzátéve, hogy az, mikor, milyen mértékben csökken az infláció, Nagy Márton minisztériuma fog gondoskodni.