Hiába az együtt leélt közös évtizedek, ha az elhunyt élettársnak nincs végrendelete, vagy annak idején nem kötöttek élettársi vagyonjogi szerződést, akkor a túlélő élettárs nagyon kényelmetlen helyzetbe kerülhet.

A törvényes öröklési rend szerint ugyanis élettársak nem örökölnek egymás után.

Sőt, ha nincs tulajdonrésze a közösen lakott ingatlanban, az elhunyt élettárs örökösei, például a gyermekei, akár ki is költöztethetik. Még akkor is, ha hosszú évek óta közösen lakták az ingatlant, az volt az otthonuk.

Végrendelkezhet az élettárs

Ám többféle megoldás létezik – mondja Juhász Ivett, közjegyző. Az egyik, hogy az élettárs végrendelkezik: akár otthon is, írhatja kézzel és aláírja vagy géppel, és két tanú előtt aláírja. Fontos, hogy semmiképp ne elrejtve tartsa, ugyanis számos per, vita volt már eltűnt végrendeletekből. Előfordulhat például, hogy olyan találja meg az örökhagyó halála után, akinek nem kedvező a tartalma, ezért azt eltünteti, így nem kerül elő a hagyatéki eljárás során, és nem teljesül az örökhagyó akarata.

A legbiztosabb, ha beviszi egy közjegyzőhöz, aki az otthon megírt magánvégrendeletet a végrendelkező kérelmére az őrzésébe veszi és annak tényét bejegyzi a végrendeletek országos nyilvántartásába. Így biztosan előkerül a végrendelkező halálakor. A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek ugyanis feladata, hogy a nyilvántartásban ellenőrizze, hogy volt-e az örökhagyónak végintézkedése. 

Lassan, de tisztul a kép bennünk

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából 2022 nyarán készült közvélemény-kutatás adatai azt mutatják, hogy kismértékben javult a magyar lakosság tudásszintje az élettársak vagyonjogi kérdéseivel kapcsolatban az egy évvel korábbihoz képest. Míg a 2022-ben megkérdezettek 35 százaléka volt biztos abban, hogy végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után az élettársak, és 40 százalék tudta rosszul, addig 2021-ben még csak az emberek negyede válaszolt jól, fele pedig rosszul.

A másik megoldás, hogy a végrendelet eleve a közjegyzőnél készül. Ezt nevezik közvégrendeletnek. Ebben az esetben a közjegyzőnek kioktatási kötelezettsége van, tehát valamennyi fontos jogszabályi rendelkezésről tájékoztatja a végrendelkezőt és ezek tudatában készül el a közvégrendelet. 

Az élettársi vagyonjogi szerződés

Köthető élettársi vagyonjogi szerződés is, csak nem otthon, mert az egymás között írt megállapodás akkor is érvénytelen, ha azt tanúk is aláírták. Közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az élettársi vagyonjogi szerződésben pedig lehet rendezni minden kérdést, részletesen. 

A házaspárokkal ellentétben ugyanis a törvény szerint az élettársak együttélésük ideje alatt is önálló vagyonszerzők maradnak, ezért ettől eltérő megegyezés, például élettársi vagyonjogi szerződés hiányában – csupán azon az alapon, hogy életközösségben éltek – nem keletkezik közös vagyonuk. Hogyha szétválnak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házaspárok, hanem annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak.

Halál esetére szóló ajándékozás

Van még egy megoldás, az élettársak öröklési helyzetének tisztázására, ez pedig a halál esetére szóló ajándékozás. Ebben az esetben tételesen meghatározott vagyontárgyakról, például ingatlanról, autóról, műtárgyakról lehet rendelkezni. Az ajándék tulajdonjoga az ajándékozó halálakor száll át, amennyiben a megajándékozott túléli az ajándékozót. Ha előbb meghal, akkor az ajándékozási szerződés semmis.

Ám a már említett élettársi vagyonjogi szerződésben minden kérdést rendezhetnek, hitelről, tartozásról, a közös élet alatt keletkezett vagyonról, költségekről. Dr. Juhász Ivett hangsúlyozza, sem ebben az esetben, sem pedig a házassági vagyonjogi szerződések esetében nem kell bizalmatlanságnak tekinteni ezeket a megállapodásokat, az élet hozhat olyan helyzeteket, hogy éppen így lehet megvédeni a család, a gyerekek, az unokák vagyonát.

A vagyon csak akkor közös, ha az élettársak így döntenek

Az emberek 57 százaléka tisztában van azzal, hogy a házasságra és az élettársi kapcsolatra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak – derül ki a Pulzus lakossági felméréséből. A Napi.hu meghízásából elvégzett kutatás ugyanakkor rámutatott, hogy

minden harmadik ember tévesen azt gondolja, már az élettársi kapcsolat kezdetétől, vagy egy bizonyos idő – például 10 év – elteltével erre az élettársakra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a házasságra.

Ez nem így van, mivel a házasságra és az élettársi kapcsolatra vonatkozó vagyonjogi szabályozás jelentősen eltérő. Ezzel a magyarok

  • 57 százaléka tisztában van,
  • 10 százaléka nem ismeri a szabályozást,
  • 32 százaléka pedig tévesen azt gondolja, vagyoni kérdésekben nincs lényeges különbség a házasok és az élettársak között.

A Pulzus kutatásából tehát az is kiderül, az emberek többsége tisztában van vele, hogy a vagyon szempontjából az élettársak önállóak maradnak, vagyis míg a házasság a vagyon és a teher megosztásán alapul, addig a törvény szerint az élettársak a kapcsolat alatt is a saját vagyonukkal felelnek és nincs szó közös kötelezettségvállalásról sem, ha erről nincs külön kötött megállapodásuk.

Kép: Pulzus

Az élettársi kapcsolatban tehát alapesetben nincs osztozkodás sem a kapcsolat elején, sem évtizedekkel később. A törvény általános rendelkezéseitől ugyanakkor – közös akarattal - eltérhetnek az élettársak és gyakorlatilag bármiben megállapodhatnak.

A fiatalok már sokkal tudatosabbak

A lakossági felmérés részletes eredményeiből kiderül, hogy a középkorúak, vagyis a 40 és 59 év közöttiek vannak legkevésbé tisztában a házasság és az élettársi viszony sajátosságaival. A 18 és 39 évesek, valamint a 60 évnél idősebbek aránya nagyjából megegyezik.

A 18-39 évesek 59 százaléka tisztában van vele, hogy nem illetik meg ugyanazok a jogok az élettársakat, mint a házastársakat. 

A fiatalok 42 százaléka azzal is tisztában van, hogy szerződésben rögzíthetők az élettársi kapcsolat feltételei, e téren ők a legtudatosabbak.

Jóval kevesebben vannak az idősebb korosztályokban azok, akik ismernék az élettársak közötti szerződés lehetőségét. A 60 év felettiek 34 százaléka, a 40-59 éveseknek pedig mindössze a 30 százaléka van tisztában azzal hogy hivatalosan is megállapodhatnak a közös életük feltételeiről, kiemelten a vagyont érintő kérdésekben. Ez azért is ajánlatos, mivel rendezi az élettársak együtt töltött idő alatt közösen szervett vagyon sorsát, ha a későbbiekben a felek különválnának, vagy valamelyikük meghalna.

Magasabb végzettség, jobb tájékozottság

A Pulzus felmérése arra is rámutatott, sok múlik a végzettségen: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők általában tájékozottabbak, mindössze negyedük gondolja úgy, azonos szabályok vonatkoznak a házasokra és az élettársakra. Az alap- és középfokú végzettségűek közül többen vannak, akik nincsenek tisztában a különbségekkel.

Kép: Pulzus

Az is látható az eredményekből, hogy nem attól függ a vagyonmegosztásra vonatkozó szabályok megfelelő ismerete, hogy valaki a fővárosban és a megyeszékhelyeken él, vagy kisebb városokban, illetve községekben. Sőt, a felmérés azt mutatja, a községekben a legtájékozottabbak ezen a téren az emberek, míg a vidéki városokban ismerik legtöbben rosszul a törvényt.

A nemek között is látható eltérés: a nők felkészültebbek, mint a férfiak. A nők 59 százaléka tisztában van vele, hogy nem ugyanazok a házastársaknak a vagyonhoz kapcsolódó jogai, mint az élettársaknak, míg a férfiaknak csak az 53 százaléka tud erről.