A felmérés szerint a magyarok kevésbé okolják az ukránokat a háború miatt, de sokan vannak, akik szerint a felelősség mértéke azonos, vagy legalábbis megoszlik – olvasható az IDEA Intézet sajtóközleményében.

Az Oroszország által kezdetben csak néhány naposra tervezett „villámháború” három éve tart. A téma aktualitását fokozza, hogy Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta az Egyesült Államok orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontja jelentős átalakuláson megy át. Az új amerikai álláspontok sok szempontból megegyeznek azokkal, amelyeket az Orbán-kormány szinte a háborús eszkaláció kitörésétől kezdve képviselt, és amely a kezdetektől fogva és jelenleg is közel áll a magyar társadalom egy jelentős részének felfogásához.

Az IDEA Intézet már korábban is csinált lakossági véleménykutatásokat az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. 2025 februárjában a válaszadók csak a háborúban közvetlenül résztvevő felekre, vagyis Oroszországra és Ukrajnára koncentrálva mondták el véleményüket arról, kinek is van nagyobb felelőssége a békekötés elmaradásában.

Az eredmények megerősítik a társadalom erőteljes megosztottságát, egyúttal azt is, hogy a felnőttek feléről mondható el, hogy elsősorban Oroszországot okolja az ukrajnai háborúért (51 százalék). Ugyanakkor, a magyar társadalom többsége úgy látja, a kérdés nem fekete, vagy fehér, tehát valamilyen arányban megoszlik a felelősség a háborúzó felek között. A felnőtt népesség 30 százaléka gondolta azt idén februárban, hogy a két ország közül leginkább Ukrajna okolható a háború elhúzódásáért, de azt csak a felnőttek egytizede vallotta, hogy az ukránok felelőssége kizárólagos lenne. A felnőttek 16 százaléka a két ország háborús felelősségének mértékét azonos mértékűnek látta.

2025 februárjában is alapvetően meghatározzák a vélemények alakulását a pártpreferenciák. A kormánypárti és a Mi Hazánk szavazók túlnyomó többsége szerint a béke elmaradásért inkább az ukránok okolhatók, de legalábbis a háborúzó feleknek azonos felelőssége van. A társadalom más rétegeiben viszont azok vannak többen, akik szerint Oroszország felelőssége nagyobb. A politikai preferenciáikban bizonytalanok majdnem fele is (46 százalék) inkább Oroszországot hibáztatja a békekötés elmaradásáért, sokkal kevesebben okolják ebben a körben az ukránokat (14 százalék).

A nyugati hatalmakat, illetve Ukrajnát bíráló háborús narratívák támogatottsága ezzel együtt egyértelműen növekedett a magyar társadalomban 2023 márciusa óta (40 százalékról 47 százalékra). De az továbbra is érvényes, hogy a „nyugatot”, illetve Ukrajnát inkább
hibáztató vélemények csak a kormánypárti és Mi Hazánk szavazók körében számítanak dominánsnak.

Abban viszont többségi egyetértés mutatkozik 2025 februárjában a magyar társadalomban (60 százalék), hogy a nyugati hatalmaknak Ukrajnát arra kell ösztönöznie, minél előbb kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal. A felnőttek legnagyobb hányada (47 százaléka) úgy látja, a „nyugatnak” úgy kell ösztönöznie Ukrajnát a béketárgyalások megkezdésére, hogy közben nem kell felajánlani számára előzetes NATO-, vagy az EU-tagság lehetőségét sem.

Ez utóbbit csak a magyar felnőtt népesség 13 százaléka tartaná szükségesnek a béketárgyalások megkezdéséhez. Azt pedig csak a felnőtt népesség ötöde gondolja, hogy a „nyugatnak” egészen addig kellene támogatnia Ukrajnát, ameddig vissza nem szerzi az Oroszország által annektált területeit – még az ellenzéki pártok szavazóinak is csak
egyharmada gondolkodik így.

„Ébresztő, a háború elkezdődött!” – mi történt pontosan három éve?

2022. február 24-én hajnali 3 óra 40 perckor indult Oroszország „különleges katonai művelete” Ukrajna ellen. Ezzel kezdetét vette a második világháború óta a legnagyobb háború Európában.
Bővebben>>>