Az Európai Bizottság által készített egészségügyi országprofil szerint bár Magyarországon az egészségügyi kiadások összértéke folyamatosan nőtt, de hazánk még mindig az Európai Unió átlagos egészségügyi kiadásainak csupán felét költi a betegekre, ami 1866 eurót jelent (705 ezer forint) személyenként.

Az egészségügyre fordított közkiadások aránya Magyarországon az egészségügyi kiadások 72,5 százalékát érik el, ami szintén jóval elmarad az uniós átlagtól, ahol a kiadások 81,1 százaléka jut az egészségügyre.

Kapcsolódó

Felhívják a 24 oldalas jelentésben arra is figyelmet, hogy Magyarország 2021-ben a GDP 7,4 százalékát költötte egészségügyre szemben a 11 százalékos uniós átlaggal.

Magas a saját zsebből fizetés

A hazai egészségügyben nagyon magas a betegek saját zsebből való költése is. A magyarok harmada fizet az egészségügyi ellátásért, többnyire azért, mert túl hosszúak a várólisták. Ezzel szemben a jelentés szerint az unió országaiban átlagosan a betegek 15 százaléka fizet az egészségügyi ellátásáért.

A magyar betegek főleg a járóbeteg-ellátásban, képalkotó diagnosztikáért vagyis CT- és MR-vizsgálatokért, gyógyszerekért, orvostechnikai eszközökért és a fogászati beavatkozásért fizetnek a leggyakrabban.

Nem javultak a halálozási mutatóink sem. 2020 és 2022 között a mintegy 43 350 többlethalálozás történt Magyarországon. Évente 65-70 ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak. A friss jelentés szerint Magyarországon szív-és érrendszeri betegségben, stroke-ban vagy daganatos megbetegedés miatt haltak meg a legtöbben. A tüdőrák továbbra is a leggyakoribb rák miatt bekövetkezett halálok, amelyet a vastagbél- és végbélrák követ, majd a nők körében az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. A napokban derült ki, hogy nem lesz stroke-ügyelet a János kórházban.

Nagy a baj Észak-Budán

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző a Facebook-oldalán osztotta meg azokat a január 3-i keltezésű dokumentumokat, melyek szerint a II. kerület számára teljesen leállt a gasztroenterológia, az endokrinológia és anyagcsere osztály, valamint a neurológia is, utóbbi az I. kerületiek számára is elérhetetlen lesz, az endokrinológia pedig a XII. és a XXII. kerületiek számára is megszűnik. Az érintett betegeket elviekben más budapesti kórházak látják el, a változások egyelőre március 31-ig érvényesek. A háttérben a bérnővéri foglalkoztatás felszámolása állhat. Erről itt írunk bővebben>>>>>

Nagyon lemaradtunk az életévekben is

Na de térjünk vissza az Európai Bizottság jelentéséhez. A főbb megállapítások szerint a magyarok 4,5 évvel élnek rövidebb ideig, mint az EU többi országában élők.

Ráadásul a magyar férfiak hét évvel kevesebb ideig élnek, mint a magyar nők.

Mi vagyunk a legkövérebb nemzet. Míg 2009-ben a felnőttek 29 százaléka 2019-re 33 százaléka volt túlsúlyos, és már a serdülők között is minden negyedik súlyproblémákkal küzd.

A depresszió és a szorongásos zavarok a legnagyobb mentális egészségügyi problémák Magyarországon, és leginkább az alacsonyabb jövedelműeket érinti. Nálunk az egyik legmagasabb az öngyilkossági arány az EU-ban a férfiak körében. Százezer főre 17,1 öngyilkos jut, míg pár évvel korábban 15,7-en vetettek véget saját kezükkel az életüknek.

Kórházközpontúság

Még mindig kórházközpontú a betegellátásunk. Magyarországon 6,8 kórházi ágy jut ezer lakosra, ami több, mint az OECD átlaga, ahol 4,3 ágy van.

Nálunk 3,3 praktizáló orvos jut ezer lakosra, az OECD átlag 3,7 orvos, de a szakdolgozók száma is kevés, 5,3 ápoló jut a ezer betegre, míg az OECD országokban több mint kilenc. A egészségügyi humánerőforrás hiány az Európai Bizottság jelentése szerint az orvosok külföldi munkavégzésével függ össze, ahol magasabbak a fizetések, valamint a magánszektornak is elszívó hatása van.

Egy hétig fekszik kórházban a magyar beteg

A magyar betegek átlagosan hét napot töltenek kórházakban. Majdnem 70 ezer ágy van a fekvőbeteg-ellátásban, amiből 65,54 ezer ágyon feküdt is beteg, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal 2022-es adataiból. A legtöbb beteget országszerte 262,7 ezret a belgyógyászati osztályokról bocsátottak haza, vagy helyeztek át másik osztályra. A második legforgalmasabb osztály a szülészet és nőgyógyászat volt, itt 197,7 ezer beteget láttak el. A képzeletbeli dobogó harmadik fokán pedig a sebészeti osztályok álltak, ahol 177,3 ezer beteget kezeltek. Valamelyest emelkedett az egynapos ellátások száma 2022-ben, összesen 285 ezer egynapos műtétet végeztek, míg 2021-ben csupán 208 ezret. De volt ez a szám már 345 ezer is 2019-ben.

Kitérnek az országprofilban a  várólistákra is. Ebben felhívják a figyelmet, hogy a szürkehályog -, a csípő- és térdprotézisek műtétek esetében nőttek a várakozási idők. A legnagyobb emelkedés a szürkehályog-műtétek esetében volt: itt a betegek 42,2 százaléka 2020-ban három hónapot vagy annál is többet várt a műtétre. 2022-ben viszont már javult a tendencia és a szemműtétre várók 32,7 százalékának kellett 3 hónapnál is tovább türelemmel lenni.

De van azért még jó hír is a jelentésben. Magyarországon sikerült csökkenteni az indokolatlanul magas antibiotikum fogyasztást. Ebben az uniós átlag alatti számokat értünk el. Az antibiotikum rezisztencia egy jelentős közegészségügyi probléma az EU-ban, a becslések szerint évente 35 ezer halálesetet okoz. A jelentés szerint az antibiotikum-rezisztens fertőzések miatti egészségügyi ellátással összefüggő költségek körülbelül 1,1 milliárd eurót jelentenek évente.