A kutatók szerint túl fiatalon vagy a fogamzóképes kor vége felé gyermeket vállalni jelentősen kockázatosabb a magzat számára.

Emberemlékezet óta most a legalacsonyabb a termékenységi ráta

A népességnövekedés miatti aggodalmak helyett a világnak több figyelmet kéne fordítania a nők reprodukciós jogaira, illetve a testük feletti szabad rendelkezésre – áll az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) szerdán közzétett, a világ népességéről szóló éves jelentésében. Bővebben>>>

Milyen kockázatokat vállal, aki túl fiatal vagy túl idős?

  • A leggyakoribbak és legveszélyesebbek a keringési rendszer fejlődési rendellenességei,
  • illetve 20 éves kor alatti anyák esetében a központi idegrendszer,
  • előrehaladott korban pedig a szív fejlődési rendellenességei,
  • illetve az ajak és szájpadhasadékok is nagy arányban fordulnak elő a babáknál.

A születési anomáliák kezelése milliárdokat emészt fel világszerte, ezért fontos lenne a szűrési protokollok életkorhoz igazítása.

A Covid-babáknál már jelentkeznek a problémák

Egyre több olyan gyermek jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, akik figyelemzavarral, táplálkozási nehézségekkel küzdenek. Szakemberek szerint nem szabad a problémákat elbagatellizálni. Bővebben>>>

Nem örökletes problémák, ezért könnyen megelőzhetők

A vizsgálat során a kutatók az anya életkorának és a nem-genetikai eredetű születési anomáliáknak az összefüggéseire keresték a választ. Publikációjuk a közelmúltban jelent meg a BJOG: an International Journal of Obstetrics & Gynaecology című szaklapban – közölte a Semmelweis Egyetem.

A vizsgálat során összesen 31 128 nem-kromoszomális fejlődési rendellenesség miatt szövődményessé váló terhességet vizsgáltak, melyhez a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatait használták fel.

Ezeket vetették össze a Központi Statisztikai Hivatalban ugyanebben a 30 évben nyilvántartott 2 808 345 teljes magyarországi születésszámmal.

Statisztikai módszerekkel először azt a tízéves életkor periódust próbáltuk meghatározni, mely alatt a legkevesebb nem-kromoszomális veleszületett rendellenesség fordult elő. Eszerint a 23 és 32 év közötti életkor lehet ideális a szülésre. Ezt követően és ehhez képest határoztuk meg, hogy melyek lehetnek azok a korcsoportok, ahol a rizikó magasabb

– részletezte Pethő Boglárka, a tanulmány első szerzőjét.

Hiánypótló eredmények a nem genetikus rendellenességekről

Korábbi kutatások a genetikai eredetű rendellenességek (például Down-szindróma) és az anyai életkor összefüggéseit már igazolták, a nem-kromoszomális anomáliák esetében azonban a szakirodalom még hiányos.

A nem-genetikai eredetű születési rendellenességek nagyon gyakran az anyát ért környezeti ártalmak miatt alakulhatnak ki. Mivel a fejlett világban mára rendkívüli mértékben kitolódott a gyermekvállalási életkor, ezért fontos, hogy mi, orvosok megfelelően tudjunk reagálni erre a tendenciára. Kutatásunknak fontos szerepe lehet a modernkori biztonságos terhesgondozási, szűrési protokollok kialakításában is

– magyarázta Ács Nándor, az SE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója.

Mi történhet akkor, ha 22 évesnél korábban, vagy 32 év fölött szül egy nő?

Az egyetem kutatói azt találták, hogy a nem-kromoszomális rendellenességek kialakulásának kockázata az ideális gyermekvállalási életkorhoz (23-32) képest

  • 22 éves kor alatti szüléseknél általánosságban 20 százalékkal,
  • míg a 32. életév után 15 százalékkal nőtt.

SZJA-mentesség jár azoknak a nőknek, akik 30 éves korukig szülnek

Januártól már nem csak a 25 év alatti fiatalokra, hanem a 25 és a 30 év közötti, gyermeket vállaló nőkre is kiterjed az szja-mentesség. Az erről szóló kormányrendelet szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben. A családtámogatási rendszer kibővítéséről a napi.hu korábban megírta, több tízezer női munkavállalónak jelenthet jelentős nettó keresetemelkedést. Bővebben>>>

Jóval nagyobb a kockázata a központi idegrendszer sérülésének 22 év alatt

A fiatal anyákat érintő anomáliák közül a magzat központi idegrendszeri fejlődési rendellenességei voltak a legkiemelkedőbbek – ezek kialakulásának kockázata általánosságban 25 százalékkal nőhet a 22 éves életkor alatti kategóriában, de 20 év alatt a kockázatnövekedés még ennél is magasabb.

Idősebb anyáknál 100 százalékkal nagyobb a rizikója ezeknek

A csak az idősebb anyák magzatait érintő rendellenességek közül a fej, nyak, fül és szem fejlődési rendellenességei mutattak nagy ugrást – ezek rizikója kétszeresére (100 százalékkal) nőhet, és elsősorban 40 éves kor feletti terhességnél mutattak nagy eltérést.

Szintén az előrehaladott anyai korban lévők magzatainál volt kimutatható a húgyúti-szervek fejlődési rendellenességeinek jelentős emelkedése – ezek kialakulásának kockázata 34 százalékkal nőtt.

A túl fiatal és túl idős egyaránt kockáztatja ezeket

A mindkét korcsoportot érintő lehetséges rendellenességek közül

  • a szívfejlődési hibák kockázata 7 százalékkal lehet magasabb a túl fiatal anyák magzatainál, és 33 százalékkal az idősebb kismamák esetében.
  • Az ajak- és szájpadhasadék kialakulásának veszélye 9 százalékkal nőhet fiatal anyák gyermekeinél, és 45 százalékkal 32 éves kor fölötti terhességnél.

Kisfiúkra veszélyesebb?

A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartásának 1980 és 2009 közötti adatai szerint a nem-genetikai rendellenességgel született babák 65 százaléka kisfiú volt.

A kutatók szerint ennek egyik oka, hogy nagyon gyakoriak a hímvessző kisebb, nem súlyos fejlődési rendellenességei.

  • A mozgásszervi anomáliák veszélye túl fiatal kismamák babáinál 17 százalékkal, míg idősebbeknél 29 százalékkal nőtt.
  • Az emésztőszervi defektusok rizikója 23 százalékkal és 15 százalékkal növekedett a fiatal, illetve idősebb anyukák esetében.

Miért alakulnak ki a születési anomáliák fiatalabb, illetve érettebb korban?

Azt egyelőre csak feltételezik, miért alakulhatnak ki nagyobb eséllyel nem-kromoszomális születési anomáliák bizonyos korcsoportokban.

  • Fiatal anyáknál elsősorban az életviteli tényezőket (például dohányzás, drog- vagy alkoholfogyasztás) sejtik a háttérben, klinikai tapasztalataik szerint ezek a kismamák gyakran nincsenek felkészülve a terhességre.
  • Idősebbeknél egyebek mellett a környezeti hatások (vegyszerek, légszennyezettség) felhalmozódása, a DNS javító mechanizmusok romlása, illetve a petesejtek és a méhnyálkahártya elöregedése is szerepet játszhatnak.

A pontos okok beazonosításához azonban további kutatások szükségesek.

Statisztikai adatok szerint a szülések 3-5 százalékában fordul elő valamilyen fejlődési rendellenesség világszerte, és ezek az eltérések az újszülötteket érintő vezető halálokok között vannak.

A szakemberek a megelőzés fontosságára is felhívják a figyelmet, melynek elsősorban idősebb anyák esetében van jelentősége.

Folsav és vitaminok szedését, illetve a szűrési protokollok életkori rizikófaktorokhoz igazítását javasolják.