Megvizsgálták az egészségügyi ellátással kapcsolatos kommenteket az interneten, a legtöbben az orvos hiányról, a várólistákról és a várakozási időkről értekeztek, mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese, a járóbeteg irányítási rendszer (JIR) átalakításáért felelős miniszteri megbízottja a Medicina Fórum kétnapos konferenciáján.

Magyarországon évente 50-60 millió orvos-beteg találkozás történik a rendelőkben, minimum háromezer kollégának kellene az ügyfélszolgálatokon dolgozni, hogy a betegek elégedettebbek legyenek.

Sok az anomália az időpontfoglalás körül

 Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: az a szomorú tapasztalat, hogy az betegek időpont foglalásakor az összes hívás sikertelenségi rátája 3,5 százalék, ha viszont a szakrendelőkben próbálnak szakorvoshoz időpontot kérni, akkor a páciensek több mint 65 százaléka nem jár sikerrel.

Nehezen férnek hozzá a járóbeteg szakellátáshoz a betegek, ismerte el Ónodi-Szűcs Zoltán. Nem az a kérdés, hogy sokan vagyunk-e vagy kevesen a betegellátásban, hanem az, hogy a betegnek mi az érzete az egészségügyi ellátása során.

Ma mire egy betegek az otthonából eljut egy szakrendelésre, az 3-4 órás folyamat, utazással, várakozási idővel, és a betegellátással együtt.

A JIR bevezetésével nemcsak az ellátás minősége javulhat, hanem nőhet a betegelégedettség, és felesleges betegutak szűnhetnek meg. A JIR a járóbeteg-ellátás időbeni teljes vertikumát lefedi a projektben 90 intézmény hétezer szakrendelése vesz részt, már 76 intézménynél már működik minden technikai eszköz - emelte ki Ónodi-Szűcs Zoltán. A JIR bevezetésének többek között olyan pozitív hatása lesz, hogy javul a betegellátás menedzselése az alap- és a szakellátás között.

Beszélt az EgészségAblak applikációról is, és kiemelte, már több mint 2,5 millióan töltötték le. Cél, hogy az applikációban a páciensek lássák az előjegyzési időpontjukat, és ezt majd, ha szükséges  le is tudja mondani, sőt át is tudja foglalni egy másik számára megfelelő dátumra.

A beutalókkal kapcsolatban kiemelte: az EESZT-ben fontos, hogy a háziorvos azonnal lássa, hogy betege számára hol tud a leghamarabb szakellátásra időpontot foglalni.

A célok között szerepel a telefonközpontok működésének monitorozása, hogy kik és mikor hívják a központokat, valamint az intézményi weblapok betegtájékoztató oldalainak egységesítése is fontos  szükséges.

Brutális a humánerőforrás hiány

Jelenleg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban, sokkoló, de 15 ezer ember akár egy nap alatt kivonulhat a rendszerből a kora miatt, a következő tíz év tendenciája az olyan, mint amikor a Titanic ment a jéghegy felé. Jelenleg 25-30 ezer ápoló hiányzik a betegellátásból, mondta Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke.

2021-ben országosan az orvosi állások 3,4 százaléka, a szakdolgozói állások 3,5 százaléka volt betöltetlen, erről Ficzere Andrea a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese beszélt. Győr-Moson-Sopron megyében volt a legnagyobb orvoshiány, ahol elérte a 8 százalékot is.

Magyarországon ezer lakosra hat szakápoló jut, az USA-ban 17, mondta Mészáros Magdolna, a Békés Vármegyei Központi Kórház ápolási igazgatója. 2000-ben még tudtak ápolót átcsábítani Romániából Magyarországra, ma már a Romániában dolgozó ápolók bére közelít a magyar ápolói bérekhez és néhány tízezer forintért nem fognak átjönni a magyar betegellátásba.

Statisztikai adatok szerint az elmúlt 40 évben 26-szorosára csökkent a szakápolók száma.

2007-ben a 30-45 év közöttiek voltak a legtöbben a szakápolásban, mára a 40-60 éves korosztály tagjai dolgoznak a legtöbben a rendelőkben és a kórházakban.

Leginkább a fiatal és a középkorú korosztály hiányzik a betegellátásból, az elmúlt négy évben a fiatal korosztály száma öt százalékkal csökkent.

Szakképzésből rögtön az orvosegyetemre

Elit ligás egyetemeink vannak, ma 12 olyan felsőoktatási intézmény működik Magyarországon, amelyik a világ legjobb 5 százalékában van - mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára a konferencián.

A felsőoktatásban az orvosképzők jól teljesítenek, a szakképzők és az orvosképző egyetemek együttműködése egy tudatos stratégia, az innovációs stratégia kiemelt területe az egészséges élet - hangsúlyozta.

Célként fogalmazta meg, hogy 2030-ra legyen legalább egy olyan egyetemünk, ami a világ legjobb száz egyeteme közé tartozik, és három olyan egyetemünk, ami az Európai Unió legjobb száz felsőoktatási intézménye között van.

A szakképzésben tudatos, hogy a szakképzők egyre szorosabban működjenek együtt a felsőoktatási intézményekkel.

Beszélt arról is, hogy a napokban nyújtanak egy felsőoktatási törvénycsomagot, amiben szerepel majd, hogy a technikumokban, vagyis a közoktatás ötödik évfolyamain a legkiválóbb diákok már előzetes hallgatói jogviszonyhoz juthatnak.

Az innováció vonatkozásában a világon a 33. helyen állunk. Cél, hogy 2030-ra Európa 10 leginnovatívabb országa legyünk - mondta Hankó Balázs.

Az innovációs stratégiával kapcsolatban pedig megjegyezte, a gazdaság és a társadalom, az egészséges élet, a zöld átállás és a biztonság és a védelem a fókuszterületek.

A négy orvosképző a modellváltó intézményi struktúrában működik. Ez úgy véli, hogy versenyképességet, egyetemi autonómiát és flexibilitást is biztosít, valamint az egységes egészségügyi irányítás rendszerbe is integrálódtak az intézmények.

Jelenleg 42 ezer nemzetközi hallgató legtöbbje az orvosképzésben vesz részt, a legtöbben Németországból érkeznek. A négy orvosegyetem összességében 16,5 milliárd forint fejlesztési forrást kapott, hogy a gyakorlati digitális képzéseit fejlessze.