Óvatosan költi a közpénzt a Filmalap

A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. (MNF) idén a költségvetési tervezet szerint 5,1 milliárd forintból gazdálkodhat, amelyből 4,2 milliárdot költhet filmszakmai támogatásokra és 860 milliót működésének biztosítására. A támogatás forrása a hatos lottó játékadójának 80 százaléka; idén a tervezett 5,1 milliárdos bevételből eddig 3,5 milliárd folyt be a Filmalaphoz − tudta meg lapunk az MNF-től. A szervezet összesítéséből azonban az is kiderül, hogy június 30-ig nem fizetett ki támogatást az idei keret terhére, tavaly pedig az 5 milliárdos filmszakmai keretből mindössze 126 millió forintot használtak fel ténylegesen. Az elszámolás szerint a 2011-es, közel 1,5 milliárdos filmszakmai támogatási keretet azonban elköltötték és kifizették a produkcióknak. Az MNF az éves költségvetési támogatását átviheti a következő évekre, így a támogatás nem vész el − hangsúlyozta lapunknak a Filmalap. Az állami szervezet 2011. júniusi felállása óta azonban már több forgatókönyv-fejlesztési, gyártási és filmes rendezvénytámogatást is megítélt. Eddig filmgyártásra 27 produkciónak mintegy 5,8 milliárd forintot ítéltek meg, s ezekből 21 filmre kötöttek már támogatási szerződést, közel 4,5 milliárd forintért, a kifizetések folyamatosak, bár ez a statisztikából még nem látszik − tudtuk meg a Filmalaptól.

Az eddigi legnagyobb s a többi támogatáshoz képest is kiugró összegű dotációt a Pálfi György rendezésében készülő Toldi-filmnek ítélték oda, 900 millió forintot. A magyar irodalom egyik legnagyobb hősének kalandjai, a Toldi-trilógia egy romantikus drámai történetben, széles vásznon, látványos vizuális trükkökkel kel életre − közölte a júniusi döntéskor a Filmalap. Az Andrew G. Vajna filmipari kormánybiztos és a Havas Ágnes vezette Filmalap szándéka szerint szórakoztató és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő sikereket hozó alkotásokat támogatnak az új struktúrában költségvetési pénzekből.

Az Orbán-kormány által megszüntetésre ítélt Magyar Mozgókép Közalapítvány (MKKA) konszolidációjára, a filmes cégek és bankok felé fennálló tartozásainak rendezésére az MFA a 2011-es költségvetéséből 4,6 milliárd forintot költött. A konszolidáció ellentételezéseként az MMKA-tulajdonú Magyar Filmlaboratórium Nonprofit Kft. és a Mafilm Filmgyártási és Kulturális Szolgáltató Nonprofit Zrt. az ingatlanjaikkal együtt a Filmalaphoz került. Ezek "támogatására" a kormány idén márciusban 600 millió forintot csoportosított át a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból. A Mafilmre és a Filmlaborra is 300-300 millió forintot fordítottak, illetve fordítanak; az MNF tájékoztatása szerint a Mafilm esetében az energiaszolgáltatói, szállítói és banki tartozásokat kell rendezni, műtermeket és irodákat újítanak fel és a greenscreen technológiára költenek. A Filmlabornál a filmes utómunkákhoz szükséges műszaki berendezések lízingtartozását rendezik, a digitális technológia fejlesztésére és az ingatlan korszerűsítésére költenek. A filmipari kormánybiztos korábbi nyilatkozata szerint a Mafilm és a Filmlabor divízióként olvadnak be az MNF-be, így a Filmalap nemcsak pénzzel, hanem stúdióval, eszközökkel és laboratóriumi kapacitással is támogathatja a magyar filmgyártókat.

A Mafilmen kívül még négy állami filmstúdió működött korábban, a szándék szerint ezeket megszüntetik. A stúdiók közül jelenleg felszámolási eljárás alatt áll az Objektív és a Budapest filmstúdió, végelszámolása folyik a Dialógnak, de a Hunnia még működik. A Hunnia gyártotta 2012-ben a Szász János rendezte A nagy füzet című filmet, amely júniusban elnyerte a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál fődíját és ez az alkotás lett Magyarország hivatalos nevezése a 2014-es Oscar-díjra a legjobb idegen nyelvű film kategóriában.