Legkésőbb 2023. december 17-én 24 óráig, vagyis ma éjféltől mindenkinek létre kell hoznia a visszaélés-bejelentési rendszert, amelynél a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a kötelezettségek teljesítését, az adatvédelmi szabályok betartását pedig a NAIH fogja ellenőrizni.

Az új törvény által előírt egyik legfontosabb kötelezettség, hogy az 50, vagy az annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknak egyfajta etikai forródrótot, vagyis belső visszaélés-bejelentési rendszert kell működtetniük, amely egyrészt a visszaélést bejelentővel való kapcsolattartást, másrészt annak névtelenségét is biztosítja.

A jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe, és ezáltal a közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása.

A kétszázötven fő feletti cégeknek 60 nap türelmi idő állt rendelkezése, hogy az előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat, mely – jó esetben – internetes alapú, visszaélés-belejelentő rendszer létrehozását is magában foglalja. Ezeknek a cégeknek már hónapokkal ezelőtt eleget kellett tenniük említett kötelezettségüknek.

Nagy figyelmet kapott már eddig is a panasztörvény

Az Economx megkeresésére a Provaris Varga & Partners szakértője elmondta: a panasztörvény viszonylag nagy figyelmet kapott az idén, a tapasztalat az, hogy a munkavállalók, az érintettek sokszor keresik ezeket a rendszereket, annak érdekében, hogy bejelentést tegyenek.  

Orbán Zsombor rámutatott: sok esetben előfordult, hogy a munkavállalóknak komoly visszaélésekről volt, illetve van tudomásuk, ám ezeket eddig nem tudták jelenteni, főleg azokban az esetekben, amikor a középvezetői réteg nem volt érdekelt az ilyen típusú ügyek kivizsgálásában.

A panasztörvény által bevezetett visszaélés-bejelentő rendszer erre kínál megoldást, mivel a bejelentések egyből egy erre kijelölt szakértőhöz érkeznek be, aki lehet egy belső személy, vagy egy külső bejelentő-védelmi ügyvéd.

A téves, bagatell, illetve rosszhiszemű bejelentések előfordulnak, de ezeket nem lehet elkerülni, az üzemeltető cégeknek inkább arra kellene fókuszálniuk, hogy az ilyen bejelentéseket hatékonyan megszűrjék, mivel az eddigi tapasztalat, hogy nagyon komoly információforrás lehet a munkavállalói, vagy alvállalkozói réteg, így ettől nem célszerű elzárkózni.

A tapasztalatok szerint már az indulás évében (az Országgyűlés május 23-án fogadta el a törvény), több nagyon komoly belső visszaélésről szereztek tudomást az ügyfelek, olyan eset is előfordult, ahol vezetői szinten került a visszaélés megszervezésre, több személy részvételével.

Ha ezekre nem derül fény, akkor a cégek akár láthatatlan hatékonyságromlást szenvedhetnek el, amely a forgalmuk egy jelentős részét érintheti, az esetleg eltűnt vagyoni eszközök értékéről már nem is beszélve.

Megmozdultak a cégek

Az irodákon belül eddig tipikusan egy-egy munkavállaló, jellemzően középvezető hatalmaskodó vagy erőszakos magatartására derült fény, amely más módon nem látott volna napvilágot. A cégek egyébként láthatóan megmozdultak, és teljesítik a panasztörvényben foglalt kötelezettségeket.

Ugyanakkor nagyon nagy még az a kör, főleg a most éjféltől érintett 50 – 250 fős kategóriában, akik ennek még nem tettek eleget.

A megfelelő szakértelem mellett egy ilyen modell hatékonyan végrehajtható, és a piac várakozásaival ellentétben a rendszert jellemzően használják az erre jogosultak. Valamint a működtető társaság számára is előnyökkel jár, ezért a törvényi kötelezettség mellett emiatt sem érdemes a törvény gyakorlatba ültetésével késlekedni.

A késedelemben lévő cégek számára az lenne a javaslat, hogy akár saját maguk házon belül, vagy külső szakértő segítségével indítsák el a bejelentő-védelmi rendszerek életbe léptetését, mivel az ilyen bejelentéseket a panasztörvény alapján fogadniuk kell

Ha erre nincsenek jogilag felkészülve (megfelelő csatornák létrehozásával, iratminták elfogadásával, a vizsgálatot végző személy kijelölésével), úgy a bejelentési eljárás során kell improvizálniuk.

Ráadásul súlyos adatvédelmi kockázatoknak vannak kitéve, amely a GDPR alatti fenyegetettséget jelenti. 

Továbbá egyes esetekben a bejelentők (ha a kérelmükkel nem foglalkoznak) a nyilvánossághoz is fordulhatnak. Ez mindenképpen kategóriákkal nagyobb költség lesz a számunkra, mint a bejelentő-védelmi rendszer szakszerű telepítése – figyelmeztetett Orbán Zsombor.

A munkaidő csökkenésének korába léptünk: Magyarország is beállhat a sorba

Az Eurostat szerint mi magyarok teljesítjük a hatodik legtöbb munkaórát hetente uniós összehasonlításban. Ehhez képest hogyan alakul az átlagos munkaidő Európában? Mely országokban a legrövidebb, illetve a leghosszabb a munkahét? Hogy állunk a négy napos munkahét bevezetésével a kontinensen? Ám a legfontosabb kérdés jelenleg, hogy mi lesz a munkaidő jövője, mert az biztos, hogy épp hatalmas átalakulás kellős közepén járunk. Itthon is. Bővebben --->