A Napi.hu több alkalommal is foglalkozott a köznyelvben csak panasztörvénynek nevezett új jogszabállyal, amely szerint egyrészt továbbra is bárki fordulhat kifogással és közérdekű bejelentéssel az állami és helyi önkormányzati szervekhez, de immár lehetőség nyílik a munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére is a vállalat belső rendszerében.

A törvény hatálya alá tartozó cégeknek biztosítaniuk kell ennek a csatornának a működtetését, és gondoskodniuk kell a panaszok kezeléséről, míg az uniós tagállamoknak ki kellett jelölniük olyan nemzeti hatóságot, amely köteles ellenőrizni ezt, illetve fogadni a cégeknél beérkező panaszokat.

December 17-ig mindenkinek kötelező

A jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése volt. Legkésőbb 2023. december 17-ig mindenkinek létre kell hoznia a visszaélés-bejelentési rendszert, amelynél a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a kötelezettségek teljesítését, az adatvédelmi szabályok betartását pedig a NAIH fogja ellenőrzi majd.

A 250 fő feletti létszámú cégeknél mér lejárt a határidő.

A Napi.hu megkeresésére Fazekas Géza főosztályvezető ügyész hangsúlyozta: a 2023. július 25. napjától létrejött belső visszaélés-bejelentési rendszer keretében jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt jelenthet be jelenlegi és volt foglalkoztatott.

Itthon a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetését a Legfőbb Ügyészség Igazgatási Önálló Osztálya látja el, ám a hatálybalépéstől mostanáig a rendszeren keresztül még nem érkezett bejelentés. 

Akad, ahol nem számít a létszám

A Wolters Kluwer Hungary pedig arra hívta fel korábban a Napi.hu figyelmét, hogy a magánszektorban – függetlenül a foglalkoztatotti létszámtól – 2023. július 24-ig kellett kiépítenie a céges panaszrendszert például a hitelintézeteknél, a biztosítóknál, az ügyvédeknél, a könyvvizsgálóknál és a könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozásoknál, valamint a székhelyszolgáltatóknál, a hajókat és légi járműveket üzembetartó foglalkoztatóknál.

Ezek a vállalkozások ugyanis a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartoznak.