Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke korábban úgy fogalmazott, hogy a visszajelzések alapján körülbelül öt százalékkal emelkedtek a tanári fizetések. Pedig lehetett volna több is, ugyanis a státusztörvény elég tág, akár milliós bruttó fizetési sávokat határozott meg – írja az Eduline.
- Gyakornok: 440 000 forint;
- Pedagógus I: 440 000 – 1 065 000 forint;
- Pedagógus II: 440 000 – 1 135 000 forint;
- Mesterpedagógus: 520 000 – 1 365 000 forint;
- Kutatótanár: 640 000 – 1 470 000 forint.
A tankerülettől kapott ajánlatok több tényezőtől függtek
Például, hogy mennyi extra feladatot vállal, beszél-e idegen nyelvet, hány éve tanít, vagy az általa tanított tantárgy mennyire könnyen vagy nehezen betölthető a munkaerőpiacon.
Rengeteg olyan kolléga van, aki a fenti szempontok többségének megfelel, mégsem találkoztunk egyetlen olyan tájékoztatással sem, ahol a munkáltató milliós illetményt ajánlott volna meg
– írta korábban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A szakszervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a státusztörvény értelmében a munkáltatónak felelősen kell gazdálkodnia, amikor meghatározza a pedagógusok fizetését. Ennek tükrében akadt, akinek bruttó 21 forinttal emelkedett volna a fizetése, de arra is volt példa, hogy valakinek csökkent a havi bére.
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott, hogy végül 1205 pedagógus – megközelítőleg a pedagógusok egy százaléka – nyilatkozott úgy, hogy nem írja alá az új munkaszerződését. Aki mégis úgy döntött, hogy folytatja a tanítást, annál is előfordulhat, hogy a mostani infláció mellett szüksége van egy viszonylag jól fizető, rugalmas másodállásra, hogy fel tudja adni a csekkeket, és hó végén ne csak krumpli és csirkefarhát kerüljön az asztalra.
Rengeteg magánórát vállalnak a tanárok
Az Eduline egy Facebook-csoportban kiderítette, hogy sokan a heti 40 órás főállásuk mellett délután és hétvégente ahelyett, hogy pihennének, annyi magántanítványt vállalnak, amennyit csak bírnak. Egy nyelvtanár elmondta, hogy a magánórák mellett szakfordítást is vállal, amit többnyire éjszakába nyúlóan hétvégén, ünnepnapokon vagy az iskolai szünetekben végez.
Többen diákokat korrepetálnak, edzősködnek vagy gyerekeket szállítanak különböző foglalkozásokra, hogy meg tudjanak élni a fizetésükből. Néhányan a média világában helyezkedtek el. Arra szintén akad példa, hogy a tanár rendezvényeken vállal fotózást, videózást, ám a vendéglátózás is sokak számára alternatíva.
A plazmaadás is sokak számára fontos bevételi forrást jelent, néhányan pedig biztosítási alkuszként dolgoznak az iskola mellett, hogy meg tudjanak élni. Más kreatív fejlesztő kuckót működtet, vagy társasjátékot tervez, értékesít vagy kisebb cégeknek nyújt rendszergazdai szolgáltatást. Akinek van egy kis kézügyessége, annak a szépségipar is megoldást jelenthet.
A válaszokból az is kiderült, hogy sokaknak idővel a „maszek” lett a főállása, és hiába szerettek tanítani, anyagi okok miatt otthagyták az iskolát.
Már több mint 16 ezren hátat fordítottak a magyar felsőoktatásnak
A külföldre jelentkező magyar hallgatók 89 százaléka sikeresen bekerül a nemzetközi egyetemek egyikére, ez derül ki a friss statisztikai adatokból. A diákok között Ausztria, Németország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Dánia a legnépszerűbb. Bővebben --->Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!