Tegnap a köznevelési stratégiai kerekasztal keretében azt közölte az oktatási kormányzat, hogy a valaha volt legnagyobb béremelés történik a közoktatásban, de Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint 2002-ben már volt egy egyszeri 50 százalékos béremelés, ami nagyobb, mint a mostani 30 százalékos.

Egy olyan mondat is elhangzott az oktatási kormányzat részéről, ami Totyik Tamás szerint méltatlan. A PSZ elnöke szerint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár úgy fogalmazott a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (noks) kollégák béremelése kapcsán:

Amíg találunk munkaerőt ilyen kondíciók mellett, addig nem fogunk többet fizetni.

Az Economx kérdésére válaszolva elmondta: ma a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (noks) kollégák a garantált bérminimum 107 százalékát keresik, ez bruttó 350 ezer forint, nettóban pedig 210 ezer forintot jelent. Totyik Tamás szerint a noksos kollégák száma ugyan emelkedik, de minimum 20 százalékos béremelést tartanának indokoltnak a részükre is.

Kiemelte: Finnországban a pedagógusok munkáját segítő kollégák száma a négyszerese a magyarországinak. Jelenleg Magyarországon 250 főre jut egy pedagógiai asszisztens, ha sajátos nevelésű gyermekről vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről van szó, akkor pedig öt gyermek esetében lenne szükség egy pedagógiai asszisztensre, ettől pedig nagyon messze vagyunk, véli Totyik Tamás. Egy normál általános iskolában pedig osztályonként kellene egy noksos kolléga.

2,5-re osztályozták a béremelést a tanárok

Idén év elején jelentette be a kormány, hogy az állami oktatásban dolgozó pedagógusok 32,2 százalékos emelést kapnak. Egy friss kutatás adatai szerint a tanárok nem 32,2 százalékos, hanem 30,2 százalékos emelésről számoltak be. A felmérést a Forrás Társadalomkutató Intézet és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közösen készítette, reprezentatívnak számít, összesen 2096 pedagógus töltötte ki, hangzott el a PSZ sajtótájékoztatóján.

A válaszok alapján 2023 novemberében átlagosan bruttó 476 168 forintot kapott egy pedagógus, 2024 februárjában 620 127 forint volt a bruttó keresetük, ez nettó 420 ezer forintot jelent. Az iskolaigazgatók egy részének a bére pedig meghaladja az egymillió forintot is.

A mostani 30 százalékos béremelés a decemberi állapotok szerint elérte a diplomás átlagbér 72 százalékát, de idén emelkedni fog a diplomás átlagkereset, ezért további akár 6-7 százalékos korrekcióra is szükség lehet, véli a szakszervezeti vezető.

Ugyanakkor korántsem beszélhetünk elégedettségről a pedagógusok körében. Átlagosan 2,5-re értékelték egy 1 és 5 közötti skálán, hogy mennyire elégedettek: a kormány 2026. január elsejére ígért béremelésével a tanárok épphogy közepest adtak – mondta Totyik Tamás.

Ennél is rosszabbra értékelték azt a lépést, hogy a kormány eltörölte a pedagógusok bértábláját és csak a fokozatok alsó és felső határát határozta meg. 1,5-ös átlag egy szigorúbb pedagógusnál akár még bukást is jelenthet, emelte ki Galgóczi Eszter, a Forrás Társadalomkutató Intézet kutatója.

Alig van béralku

Érdekesség, hogy a konkrét jövedelemről szóló kérdésnél sokan nem válaszoltak, ami érzékeny adatoknál nem ritka, arra a kérdésre, hogy „Mennyire ért egyet az egyéni béralkuval?” összesen 345 válasz érkezett, mondta a kutató. A béralku az óraadók kollégák esetében releváns, számuk 12 ezerre tehető, mondta Totyik Tamás az Economxnak. Hozzátette, csupán néhány béralkuról tudnak, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében.

Ebben a témában több esetben is megtagadták a válaszadást a felmérést kitöltő pedagógusok, ennek oka lehet a félelem, de akár az is lehetséges, hogy a válaszadó úgy érzi, hogy a véleménye nem egyezik az „elvárt” válasszal. Ebben az esetben viszont az is felmerülhet, hogy egész egyszerűen nem tudják a pedagógusok meghatározni, hogy mennyiben értenek egyet egy olyan lehetőséggel, amely sajtóértesülések szerint nem is valódi lehetőség, ugyanis nincs valódi fedezete a tankerületeknek, így az egyéni béralkukat jellemzően visszautasították.

Már 2023-ban felmerült a pedagógusok negatív béreltérítése, amit már egy korábbi kutatásban is 1,1 pontra értékeltek a pedagógusok.

Bár a minősítési rendszerbe végül nem, a státusztörvénybe mégis bekerült. Később a kérdőív elindítása után az Európai Unió nyomására beterjesztettek egy törvénymódosító javaslatot, melynek kapcsán a negatív béreltérítés lehetősége nem áll fenn. Most a válaszadók 1,2 pontot adtak ismételten. A 2025-től bevezetendő intézkedést tehát továbbra is egyértelműen elutasítják, emelte ki Totyik Tamás.

Az óvodapedagógusok jártak a legrosszabbul

A fenntartók szerint a szakképzési centrumok alá tartozó intézményekben dolgozó pedagógusok bére emelkedett a leginkább 44,2 százalékkal, itt a bérek elérik a bruttó 690 ezer forintot is, a tavaly novemberi 478 ezer forint után.

A PSZ elnöke szerint a szakképzést kiszakították a köznevelésből, ez egyetemek és főiskolák által fenntartott intézményeknél a legalacsonyabb az átlagkereset. Itt csupán 573 583 forintot keresnek a kollegák. Az önkormányzatoknál és az egyházi fenntartású intézményeknél 568 ezer forintot keresnek a tavaly novemberi 472 ezer forint után a tanárok, ez pedig 24 százalékos béremelésnek felel meg. Az alapítványi vagy magániskolákban 20 százalék körül alakult a béremelés, 606 ezer forintra nőtt a tanárok bére, a 2023. novemberi 502 ezer forint után.

Fizetésemelés szempontjából az óvodapedagógusok jártak a legrosszabbul, jellemzően 24,6 százalékos béremelést kaptak. A fizetésük bruttó 586 ezer forintra emelkedett a tavalyi 470 ezer forint után.

A 620 ezer forintos átlagjövedelmet sem az önkormányzati, sem a tankerületi fenntartású intézményekben dolgozók átlaga nem éri el. A válaszadók beszámolója szerint ezen intézmények dolgozóinak béremelése jóval elmarad a 32,2 százaléktól, emelte ki a szakszervezeti vezető.

A pedagógus életpálya szakaszait tekintve pedig az látszik, hogy a gyakornokok bőven jellemzően 37,7 százalékos béremelést kaptak, ami az ígért 32,2 százalékot is meghaladja.

A magasabb fokozatban lévők tanárok pedig nem kaptak ennyit. Ezért sem meglepő, hogy a béremeléssel kapcsolatban a gyakornokok átlagosan 3,2 pontra értékelték a fizetésemelést, a mesterpedagógus vagy kutató tanárok pedig csak elégtelennel tudták díjazni.

Kitértek arra is, hogy a bértábla eltörlése kapcsán is ugyanez a tendencia figyelhető meg. Míg az 5 elemű bérrendszert egységesen elfogadják, a negatív béreltérítést pedig egységesen elutasítják a tanárok.

A tanulmányt egyébként az oktatási kormányzatnak és az Európai Bizottságnak is el fogják küldeni, hiszen 140 ezer köznevelésben dolgozót érint, válaszolta Totyik Tamás.