Az elmúlt hónapokban közérdekű kérdésekre kapott válaszokból derült ki, hogy az elmaradt szabályozások felülvizsgálatának az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Belügyminisztérium a jelenlegi felelőse – közölte a Nagy Tavak Szövetség. Ezért fordultak hozzájuk a petícióval, nemzeti kincsünk, a Balaton vízminősége jó ökológiai állapotban megőrzése érdekében.
A petícióval a szövetség célja civil támogatást szerezni és az összefogás erejével hatni a döntéshozókra. Ennek főbb pontjai az alábbiak:
- Készüljön el az aktuális klímamodellek figyelembevételével a Balaton komplex vízpart-rehabilitációs szabályozása, amely az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe!
- A megalapozó vizsgálat terjedjen ki a 2005-2023 közötti időszak döntéseinek – parti sáv beépítése, kikötőfejlesztések – a tó egészére gyakorolt hatásainak vizsgálatára.
- A vizes élőhelyek megőrzése, helyreállítása és a vízmegtartás érdekében az állam éljen a kisajátítás lehetőségével, és az így megszerzett területeket rehabilitációra adja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe.
- A balatoni vizes élőhelyek rehabilitációjára készüljön helyreállítási terv.
Most még áldásos a helyzet, de 2040-től vízpótlásra szorul a Balaton
Hasonló helyzetre külföldön egyre gyakrabban állítanak fel stratégiát. Bővebben>>>Három nagy veszély leselkedik a Balatonra
Fülöp Bence, a Balaton Klíma Konzorcium vezetője szerint a Balatonra leselkedő három legnagyobb veszélyforrás a klímaváltozás, a kihalási hullám illetve bizonyos társadalmi-gazdasági folyamatok.
Ez utóbbi alatt az emberek területbirtoklási és pénzkeresési vágyát kell érteni, hogy azért építenek be egyre nagyobb területet, mert van rá igény.
A balatoni vízszintszabályozás körüli problémákról elmondta,
ez a tó olyan, mint egy kád, aminek csak a dugóját tudjuk kihúzni, de a csapot a Jóisten csavargatja.
Zlinszky András természetvédelmi biológus, limnológus döntéshozatali és egyéni szinten is vizsgálta azt, hogy mit kell tenni a Balatonon a kedvezőbb változások érdekében.
Balatoni Szövetség: Ne engedjék le a Balaton vizét!
A nyári turisztikai szezon megvédése érdekében az önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség (BSZ) levélben fordult az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz (OVF), azt kérve, hogy a Balaton vízszintjének csökkentését halasszák őszre. Bővebben>>>Vízállás, algásodás és a part körbeépítése
Három kulcsüzenetet fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy voltaképpen mik a legnagyobb problémák a Balatonon: a vízállás, az algásodás, a beépítések.
A parti zóna nemcsak az ember, hanem a Balaton élőlényei számára is a legjobb hely, a legtöbb állat túlélése ehhez a helyhez kötődik.
Kikeltek magukból a Balaton-környéki önkormányzatok: hiába igyekeznek megmenteni a tavat
A Belügyminisztériumhoz fordult a Balatoni Szövetség, miután az Országos Vízügyi Főigazgatóságot hiába kérte, hogy ne eresszék le a Balaton vízét. A vízügyi hivatal ugyanis válaszra sem méltatta a megkeresést. Bővebben>>>Mit tehetünk egyénenként?
Egyéni szinten szerinte azzal a szemlélettel tudnánk tenni a jövő érdekében, hogy
- minél kevésbé alakítsuk át a tájat, ne próbáljuk azt saját magunkhoz szabni.
- A vizes élőhelyek károsítását nagyon kell kerülni.
- Az autós közlekedés mellőzése is fontos lenne, hiszen a közlekedési infrastruktúrának (parkolók, útszélesítések, gyorsforgalmi utak) nagyon erős lábnyoma van a Balatonon. Ha csökkenne a forgalom, visszafordulhatna ez a folyamat.
Hogyan menthetik meg a Balatont a döntéshozók?
Döntéshozatali szinten a legfontosabb, hogy meg kell óvni, illetve helyre kell állítani a megmaradt természetes élőhelyeket.
Ehhez új vízszintszabályozási rend kéne, ami a klímaváltozással is kompatibilis, 100 centis maximum volna ideális, 50 centis kilengést engedve, és adaptív módon, a nádasok állapotát figyelve kéne ezt szabályozni.
Ami a beépítéseket illeti: vannak építési szabályok, ezeket szigorúbban be kéne tartatni, a helyi építési szabályokat az önkormányzatoknak kell szigorítani, hiszen egy közös természeti erőforrással gazdálkodnak.
Pénzszerzés a táj tönkretétele nélkül
Fülöp Bence megemlítette, hogy már elkezdtek kidolgozni egy új modellt a balatoni önkormányzatoknak, ami ötleteket ad, hogyan tudnak pénzt szerezni a táj tönkretétele nélkül.
A támogatási rendszert is érdemes átgondolni, mert sokszor csak azért épül valami, mert állami támogatás van rá, így még kockázata sincs az építőnek.
A büntetések mértéke sem megfelelő, nincs visszatartó ereje az olyan büntetésnek, amit egy ingatlanberuházó egy fél eladott négyzetméterből ki tud fizetni.
Zlinszky azzal a jó hírről értesített, hogy ha alkalmazzuk a tónak kedvező klímaadaptációs megoldásokat, attól mi, emberek is boldogabbak leszünk, ezt már kutatások bizonyítják.