Szeptember elsejétől megváltozik a munkavédelemről szóló törvény, megszűnnek a kötelező munkahelyi orvosi vizsgálatok. Azonban nyilvánvaló módon vannak olyan külső körülmények, amikor a munkavállalóval szemben a károsító hatásnak való kitettség továbbra is fennáll. 

Ezekben az élethelyzetekben, pontosabban az ilyen munkakörülmények között továbbra is előírja a törvényalkotó a munkahelyi alkalmassági vizsgálatokat. 

Ennek értelmében a különböző szakági miniszterek (Gulyás Gergely - Miniszterelnökség, Hankó Balázs - kultúráért és innovációért felelős miniszter, Lázár János - építési és közlekedési miniszter, Pintér Sándor - belügyminiszter, Nagy Márton - nemzetgazdasági miniszter, Nagy István - agrárminiszter) a saját ágazatuk, valamint az általuk vezetett minisztérium tekintetében meghatározták a károsító hatásnak való kitettség meghatározását.

Például Pintér Sándor belügyminiszterként az alábbi ágazatokért felel:

  • a bűncselekmények megelőzéséért;
  • a büntetés-végrehajtásért;
  • az élet- a és vagyonbiztonság védelméért;
  • a határrendészetért;
  • az idegenrendészetért és a menekültügyért;
  • a katasztrófák elleni védekezésért;
  • a közbiztonságért;
  • a közfoglalkoztatásért;
  • a közszolgálati életpálya kidolgozásáért;
  • a köziratok kezelésének szakmai irányításáért;
  • a közlekedésrendészetért;
  • a közterület-felügyelet szabályozásáért;
  • a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért;
  • a rendészetért;
  • a terrorizmus elleni küzdelemért;
  • a kéményseprő-ipari tevékenységért;
  • a társadalmi felzárkózásért;
  • az egészségbiztosításért;
  • az egészségügyért;
  • a gyermekek és az ifjúság védelméért;
  • a kábítószer-megelőzésért és a kábítószerügyi koordinációs feladatokért;
  • a köznevelésért;
  • a szociálpolitikáért.

A kormány oldalára feltöltött tervezet szerint a fenti ágazatokban, a Belügyminisztériumban, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó szerveknél azon feladatkör, munkakör, álláshely esetén, ahol a foglalkoztatottak ki lehetnek téve - többek között - a megterhelő munkahelyi klímának, orvosi vizsgálat alapján kell dönteni a munkára való alkalmasságról.

Mi számít az egészségügyben terhelő munkahelyi klímának? 

Munkahely melegnek minősül: ha a szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta. Zárt térben: ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja. A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50 százalékánál hosszabb időtartamban, szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el

– derül ki a tervezetből. 

Tehát a dokumentum szerint az egészségügyben dolgozók esetében a korrigált effektív hőmérséklet (K EH), ami a munkahelyi levegőkörnyezet olyan komplex mutatószáma, amely az adott hely léghőmérsékletét, a levegő relatív nedvességtartalmát és a légsebesség mellett a hősugárzást is figyelembe veszi, nem haladhatja meg a 24 Celsius fokot, legalábbis afölött a munkahely már melegnek minősül. 

A jogszabály szerint a maximális megengedett korrigált effektív hőmérséklet 29 Celsius fok a közepesen nehéz fizikai munkát végzők esetében, ami a meleg évszakban 17–19 Celsius fokos léghőmérsékletet jelent. 

Kép: Economx

Ez azért is érdekes, mert Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón arról beszélt, hogy légkondicionálással tíz fokot lehet hűteni a kórházak levegőjén, azaz 36 fokig tudják biztosítani a 25-26 fokos elvárható hőmérsékletet. Mivel rendszeressé válhat az ennél nagyobb hőség, a miniszter szerint protokollt kell kidolgozni az ilyen helyzetekre. Megjegyezte, a mediterrán országokban automatikusan átütemezik ilyen helyzetben a halasztható műtéteket.

Elmondta, korábban minden klímát felmértek, ahol baj volt, ott biztosítják a forrásokat a javításra, cserére.

Megemlítette: mivel ipari eszközökről van szó, így a csere vagy javítás nem oldható meg egyik napról a másikra. Gulyás Gergely szerint sok olyan kórház van, ahol működött a klíma, de az üzemelését nem bírta el az elektromos hálózat, a megoldáshoz szükséges hálózatfejlesztés azonban elképesztő mértékű forrást igényelne.

Hangsúlyozta: el kell jutni oda, hogy az ápolást szolgáló helyiségek klimatizáltak legyenek. A miniszter öt olyan esetről tud, ahol egyáltalán nem működött a klímaberendezés, emellett voltak olyan helyek, ahol a klimatizálás nem volt hatékony.