A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a kedd este a Margit hídnál tartott, általuk jogellenesnek nyilvánított gyűlésről azt a tájékoztatást adta, hogy 

bűncselekmény gyanújával három férfit fogtak el és állítottak elő a helyszínről.

A rendőrségi beszámoló szerint kedden bejelentett gyűlést tartottak a Kossuth Lajos téren. Miután a gyűlést este 6 óra körül a szervezők befejezetté nyilvánították, egyes résztvevők megindultak a Margit hídhoz, amit teljes szélességében elfoglaltak. A rendőrök a pesti hídfőnél állították meg őket és felszólították a jogellenes magatartás befejezésére.

A Margit híd járműforgalmát a közlekedés biztonsága érdekében leállították.

A rendőrök számos alkalommal felszólították a jogellenes gyűlés résztvevőit, hogy lépjenek hátrébb a rendőrsorfaltól - közölték.

  • Többen ennek ellenére tolni, lökdösni kezdték a rendőröket;
  • pár hangadó pedig arra próbálta meg rávenni a társait, hogy törjék át a sorfalat;
  • néhányan fizikai erőszakkal léptek fel az egyenruhásokkal szemben, de a rendőrök nem ültek fel a provokációnak

- szól a rendőrségi beszámoló, amely szerint a három férfi előállítása után a résztvevők végül már láthatóan tanácstalanul álldogáltak, majd szétszéledtek.

A Margit hidat este 10 óra után nyitották meg újra a forgalom előtt.

Az Országgyűlés keddi döntése értelmében Magyarország területén csak olyan gyűlés tartható meg, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára, ezért tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti.

A parlament 136 igen, 27 nem szavazattal fogadta el - kivételes eljárásban - a gyülekezési jogról szóló törvény gyermekek védelmével összefüggő módosítását, valamint az ehhez kapcsolódó jogszabályok megváltoztatását fideszes és KDNP-s képviselők hétfőn benyújtott kezdeményezésére.

A szavazást a Momentum képviselői zavarták meg a gyülekezési alapjog csorbítása miatt, a párt kedd délutánra tüntetést szervezett a Kossuth térre, ahonnan a résztvevők átvonultak a Margit hídra.

Az elfogadott törvény értelmében egyebek közt:

  • tilos azt a gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti;
  • a gyerekek jogainak biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.
  • A gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a bejelentés tilalmazott gyűlés megtartására irányul.
  • A gyűlést az annak megtartását megelőző legfeljebb egy hónappal megelőzően lehet bejelenteni.
  • Tilalmazott annak a magatartása is, aki a gyülekezési hatóságot félrevezetve tiltott gyűlést tart, illetve az ilyen gyűlésen közreműködőként, résztvevőként szerepet vállal. Ezek a magatartások ezentúl szabálysértésnek minősülnek, ami miatt pénzbírság szabható ki; a bírság adók módjára behajtandó, és az így befolyt összeget a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.
  • A törvény a tilalmazott gyűlés résztvevőinek esetében akkor teszi megállapíthatóvá a szabálysértést, ha a gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket a megtartott gyűlés tiltott jellegéről.
  • A jövőben a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható ember személyazonosságát arcképelemzéssel is megállapíthatják.
  • A gyülekezési joggal összefüggő szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság vagy pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának, valamint szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásának nincs helye.
  • A törvény a folyamatban lévő eljárásokra is vonatkozik.

Az MTI összefoglalója szerint a jogszabály egyes pontjai a kihirdetést követő napon, míg további rendelkezései az alaptörvény tizenötödik módosításával összhangban, 2025. április 15-én lépnek hatályba. A tizenötödik alkotmánymódosítás azt rögzíti, hogy a gyereknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga alapvető jogok ütközése esetén - az élethez való jog kivételével - minden más alapvető jogot megelőz.