Már tavaly nyár óta minden, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező és bizonyos, a pénzmosási jogszabályok alá eső cégeknél már fel kellett állítani a visszaélés-bejelentési rendszert. December 17-től már a 50-249 főt foglalkoztató cégeknél is kötelező a visszaélés-bejelentési rendszer

A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői az Economxnak korábban elmondták, a törvény ugyan nem mondja ki, hogy a cégeknek pontosan hányféle bejelentési csatornát kell kiépíteniük, de talán praktikusabbnak tűnik, ha a cégek nem csupán egy csatornát tesznek elérhetővé a bejelentők számára.

A cégek ebben relatív szabad kezet kapnak, a jogszabály ugyanis ezzel kapcsolatban azt a minimumszabályt rögzíti, hogy a bejelentő választhat, hogy szóban, vagy írásban szeretne bejelentést tenni.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a cégek szabadon dönthetik el, hogy személyes bejelentésre adnak lehetőséget, telefonos forródrótot, panaszdobozt, erre dedikált e-mail csatornát, online platformot vagy külön erre fejlesztett appot használnak, illetve ezek vegyes kombinációját.

A nagy cégek rendben vannak, a kkv-k kevésbé

A Panaszmester szakértője az Economx megkeresésére közölte: a 250 fő feletti vállalatok az esetek túlnyomó részében könnyen és gördülékenyen léptek. Ennek az is az oka, hogy ezen vállalatok között rengeteg a külföldi érdekeltségű, ahol már régóta bevett szokás volt ezen bejelentési rendszer, és külföldön évek óta működik már sikerrel.

Váradi Roland szerint ezzel ellentétben az 50-és 250 fő közötti cégeknél nagy hiányosságok tapasztalhatók a panasztörvény előírásainak határidős betartására vonatkozóan.

Főleg az év eleji időszakban, még rengeteg kkv nem készítette el a bejelentési rendszert, vagy egyenesen nem is hallott magáról a jogszabályról.

Azóta némileg változott a helyzet, egyre több kis és középvállalkozásnál tapasztalható, hogy megfelelnek az előírásoknak, és legalább a szabályzatot elkészítik, vagy folyamatban van a visszaélési bejelentési rendszer bevezetése.

A könyvelők és az adótanácsadók szabálykövetőek

Leginkább a könyvelők, adótanácsadók szabálykövetőek, a legtöbbjük megtette a szükséges lépéseket és felhívják a figyelmet a panasztörvény előírásainak betartására az arra kötelezett ügyfeleik körében.

Nincs bírság, így nem foglalkoznak vele

Kifejezetten vannak olyan tevékenységet végző vállalkozások, ahol javarészt tájékozódottak a törvény kapcsán, viszont nem nagyon érdekli a vezetőséget ezen jogszabályoknak való megfelelés, még ha egyértelműen tevékenységre vonatkozóan a törvény hatálya alá is tartoznak.

Például: ingatlanközvetítő, székhely-szolgáltató tevékenységet folytató vállalkozások, illetve ékszerészek. Visszajelzések alapján azért nem foglalkoznak vele, mert nincs konkrét pénzbírság, ami elrettentené őket, egyelőre csak valószínűleg felszólítaná őket az ellenőrző szerv a jogszabály betartására.

Ezen vállalkozások viszonylag kis létszámmal rendelkeznek, ami azt a tévképzetet kelti fel bennük, nem releváns hogy bárki is bejelentsen bármit, hiszen eddig sem volt példa panaszra a kis létszám miatt.

Ezeknél a vállalkozásoknál, főként azok tartják be az előírásokat, akik nem csak tevékenységgel, de létszámmal is érintettek a törvény kapcsán. (Nagyobb ékszerész üzletek, ingatlanközvetítő irodák, franchise hálózatok)

Egyre gyakrabban előforduló jelenség, hogy ezen tevékenységet végző vállalkozások, a hirtelen felröppenő, nem várt ellenőrzés során szeretnék rendbe rakni panasztörvényi kötelezettségeiket is.

Váradi Roland végezetül kiemelte: a 2023. évi XXV. tv-ben előirt kötelezettségek betartására vonatkozó ellenőrző szervezeteket is megkérdezték az ellenőrzésekkel kapcsolatban (Foglalkoztatás Felügyeleti Hivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság).

Ám ezeken a helyeken azt a tájékoztatást kapták, hogy egyelőre még nem állnak rendelkezésre információk arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan várhatóak ellenőrzések, ráadásul nincs releváns statisztika.

Javulhat a munkavállalók helyzete

Az Economx megkeresésére a Provaris Varga & Partners szakértője korábban elmondta: sok esetben előfordult, hogy a munkavállalóknak komoly visszaélésekről volt, illetve van tudomásuk, ám ezt eddig nem voltak képesek jelenteni, főleg azokban az esetekben, amikor középvezetői réteg nem volt érdekelt ezek kivizsgálásában.

Orbán Zsombor rámutatott: a panasztörvény által bevezetett visszaélés-bejelentő rendszer erre kínál megoldást, mivel a bejelentések egyből egy erre kijelölt szakértőhöz érkeznek be, aki lehet egy belső személy, vagy egy külső bejelentő-védelmi ügyvéd.

Kapcsolódó