Az új közbeszerzési törvény társadalmi vitára bocsátott tervezete még november 15-i hatálybalépést tartalmazott, a parlamentnek június 10-én benyújtott javaslat azonban 2012. január 1-jét jelöli meg kezdő időpontként. Az új szabályokat a januártól megkezdett közbeszerzési eljárásokra, az azok nyomán kötött szerződésekre, illetve a jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.

A fejlesztési miniszter által benyújtott javaslat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerint segíti a korrupció elleni harcot, az eddigieknél egyszerűbb és rugalmasabb eljárásokat, gyorsabb jogorvoslatot eredményez és támogatja a kkv-k részvételét a közbeszerzésekben. A törvény célja, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek. Ennek érdekében újraszabályozza az egyes eljárástípusokat és csökkenti azokat az adminisztratív terheket, amelyek indokolatlanul lassították és bonyolították a közbeszerzéseket. Így a jövőben nem kell feladni a Közbeszerzési Értesítőben való megjelentetésre a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót, és elegendő lesz minden dokumentumból másolat beadása is − közölte a javaslattal kapcsolatban az NFM.

A törvényjavaslat egyik legnagyobb hiányossága a Transparency  International Magyarország (TI) szerint, hogy "keretjogszabályi"  struktúrára való hivatkozással számos kiemelten fontos területtel nem  foglalkozik, mert azokról külön jogszabály rendelkezik majd. Fontos  részletszabályok hiányoznak, azokat majd kormány- és miniszteri  rendeletek szabályozzák, amitől viszont áttekinthetetlen lesz az új  közbeszerzési rendszer − mondta korábban Tausz Péter, a TI üzleti  programjainak vezetője a törvényjavaslatról rendezett vitán. Kritikus  eleme a jogszabálynak a bevezetni kívánt egyedi eljárásrend  is, amelyet az ajánlatkérő maga alakíthat ki. Ez növelné a visszaélések  lehetőségét és komoly kockázatot jelentő jogbizonytalanságot  eredményezhet, mivel az ajánlatkérők különböző eljárási szabályok  alapján bonyolíthatnák az eljárásokat − véli a TI. A nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő ugyanis árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén maga dönthetne az alkalmazott eljárás szabályairól.

A közbeszerzéseket két eljárásrendben, az uniós értékhatárt elérő, illetve a nemzeti értékhatárt elérő beszerzésekre meghatározott szabályok szerint kell majd lebonyolítani − derül ki a javaslatból. A nemzeti eljárásrend szerint kell lebonyolítani az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzetit elérő közbeszerzéseket (ezeket az éves költségvetési törvény határozza meg), emellett a szolgáltatási koncesszióra és bizonyos, a törvényben meghatározott szolgáltatások megrendelésére is alkalmazható. (Ilyen például az oktatási és szakképzési, a vasúti és vízi szállítási szolgáltatás.) Nemzeti eljárásrendet kell alkalmazni azon beszerzéseknél is, amelyek  becsült értéke − nem egybeszámítva az ajánlatkérő hasonló beszerzéseivel −  szolgáltatás és árubeszerzés esetében kevesebb 21,03 millió, építési  beruházások esetében pedig 262,89 millió forintnál, feltéve, hogy ez az  érték nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit az  ajánlatkérő az egybeszámítás alkalmazásával becsült volna.

A TI szerint a korrupciót növelheti az az új szabály, amely hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos (nem nyilvános) eljárás alkalmazását teszi lehetővé akkor is, ha az árubeszerzés és  szolgáltatás becsült értéke nem éri el a 25 millió, az építési  beruházásé pedig a 150 millió forintot. Ilyen eljárás indításáról − a korábbi szabállyal ellentétben − már az ellenőrzést végző Közbeszerzési Döntőbizottságot sem kellene értesíteni. Ekkor "olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek" (legalább három ajánlattevőt), és amelyek az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni tudják az alkalmassági feltételeket.