Egyre több a foglalkoztatott Magyarországon és a munkanélküliség is csökkent 2013. április−június között − derül ki a KSH tegnap közzétett gyorsjelentéséből −, ez azonban nem jelent érdemi bővülést a munkaerőpiacon. A lakossági megkérdezésen alapuló foglalkoztatottsági adatokból az látszik, hogy 2013 második negyedévében 3,931 millió 15−74 év közti foglalkoztatott volt az országban, 55 ezerrel, azaz 1,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ebből mintegy 3,495 millió fő volt alkalmazott, 435,6 ezren pedig nem. Utóbbiak közül 155,6 ezren voltak társas vállalkozások tagjai, számuk 7,2 százalékkal bővült, míg az egyéni vállalkozók száma csaknem 10 százalékkal, 262,9 ezerre csökkent. A KSH statisztikája nem ad magyarázatot arra, hogy az a több mint 17 ezer fő, akit még a nem alkalmazotti kategóriába soroltak, mitől számít foglalkoztatottnak. A 15−74 év közöttiek közül 391,4 ezer főnek határozott idejű szerződése volt, számuk 63,6 ezerrel bővült − többségük vélhetően közfoglalkoztatott volt.

A 15−64 évesek körében a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal − 60 ezer fővel −, 3 millió 899 ezerre emelkedett. A 15−24 év közötti korosztályból 219 ezren voltak foglalkoztatottak, 19,2 százalékos foglalkoztatási rátájuk 1,4 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A 25−54 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, az idősebb, 55−64 éves korcsoporté pedig 1,2 százalékponttal javult. A 15−64 éveseket régiók szerint vizsgálva az észak-magyarországi (51,2 százalék) és az észak-alföldi régióban (53,1 százalék) a legkritikusabb a helyzet, főleg a közép-magyarországi 62,8 százalékos csúccsal összevetve.

Kép: Napi grafikonok

Az ugyancsak a KSH által közölt adatok szerint április−júniusban enyhén, 23 ezer fővel, 449 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliek aránya egy év alatt 0,6 százalékponttal, 10,3 százalékra mérséklődött. A férfiak munkanélküliségi rátája 1,4 százalékponttal, 10 százalékra csökkent, a nőknél viszont fordítva alakult a helyzet: munkanélküliségi rátájuk a hibahatáron belüli 0,2 százalékponttal, 10,5 százalékra emelkedett.

A munkanélküliek 18 százaléka a 15−24 év közöttiek közül került ki, 27 százalékos rátájuk csak lassan mérséklődött az év eleji 30 százalékról. A 25−54 éves népesség munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,7 százalékponttal csökkent, így 9,3 százalék lett. A munkanélküliek 49,1 százaléka legalább egy éve keresett állást, az átlagos időtartam 17,3 hónap volt. Egyértelmű az Észak- és a Dél-Alföld leszakadása, ezekben a térségekben ugyanis emelkedett a munkanélküliek száma.

A foglalkoztatottak számának növekedésében − bár a módszertan miatt sokat nem árul el a valós foglalkoztatási viszonyokról − tetten érhető a szürke szegmens bővülése mellett a külföldön munkát vállalók számának emelkedése is − mondta lapunknak Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója. Szerinte a közfoglalkoztatottak nélkül a ténylegesen Magyarországon dolgozók száma visszaesett, ezt támasztja alá az is, hogy a munkanélküliség nem csökkent akkora mértékben, mint ahogyan a foglalkoztatás bővült. A GKI becslése szerint az elmúlt évben 60 ezerrel, mintegy 250 ezerre nőhetett a külföldön dolgozók száma.

A kormány letett az egymillió új munkahely megteremtéséről, de az is látszik, hogy már a foglalkoztatás bővülését elősegítő gazdasági környezetet sem tud biztosítani a vállalkozásoknak − fogalmazott Molnár László. Szerinte a következő hónapokban a pénztárgépcsere és a működtetés pluszköltsége, a dohánykereskedelem átrendezése, illetve a végül a lakosságra terhelődő különadók fogyasztási hatása miatt a kiskereskedelemben komolyabb létszámcsökkentés várható, ahogyan ez várható az élelmiszeriparban is a következő egy-két évben. Az iparban az energetikai és az elektronikai ágazat feltehetően szintén leépít majd a különadók hatására. Az egyelőre megbecsülhetetlen, hogy az útdíj hatására hány kisebb fuvarozó, fuvarozóvállalkozás bocsátja el alkalmazottait, akiket a nagyobbak nem tudnak majd felszívni. Az önkormányzati vállalkozások viszont a választások előtt várhatóan nem építenek le − véli a GKI vezérigazgatója −, még az összevonásra kerülő vízközmű-szolgáltatóknál sem.