Nem valószínű, hogy Magyarország hamarosan ratifikálja Svédország NATO-hoz történő csatlakozását. Ezt mutatja a Szijjártó Péter által írt levél is, amelyet szeptember 14-én kapott a svéd Tobias Billstrom külügyminiszter. A magyar tárcavezető ebben tájékoztatta Billstromot, hogy ha a svéd politikusok és az ország közrádiója nem hagy fel a magyar demokrácia kritizálásával, Magyarország nem ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását – írja a Foreign Policy.

Szijjártó rámutat, a közelmúltban számos találkozót kezdeményezett, hogy megvitassák Svédország tagságának Magyarország ratifikálását. 

Előzmények

Júliusban, amikor Svédország és Törökország megállapodott Svédország NATO-csatlakozásáról, nyilvánvalónak tűnt, hogy Magyarország is gyorsan ratifikálja azt. Novák Katalin köztársasági elnök a Twitteren gratulált is, és arra kérte Orbán Viktort, hogy

tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Magyar Országgyűlés is mielőbb hozzájáruljon a védelmi szövetség bővítéséhez.

A NATO többi tagállama azt feltételezte, hogy Magyarország beáll a sorba és ratifikálja ezt, amint Törökország is úgy dönt.

Több mint két hónappal később Erdogan meghátrálni látszik ígéretétől, Szijjártó pedig most tudatta Billstrommal, hogy Svédország sem számíthat magyar ratifikációra. Levelében egyenesen az áll, nem szereti a svéd politikusok által Magyarországgal szemben felhozott „elfogult, igazságtalan és igazságtalan vádakat”.

Sértés, sértés hátán

Szijjártó azt is hozzáteszi, hogy a dolgok még sértőbb fordulatot vettek azzal, hogy Svédország iskoláiban súlyos vádak és álinformációk terjednek arról, hogy Magyarországon az elmúlt években a demokrácia hanyatlásnak indult.

A cikk szerzője szerint Magyarországgal ellentétben Svédország jól működő demokrácia, ezért Svédország kormánya nem mondhatja meg az ellenzéki politikusoknak vagy a svéd közszolgálati rádiónak, hogy mit mondjanak.

Mint írja, Szijjártó Péter joggal jutott arra a megállapításra, hogy a svéd politikusok meglehetősen kritikusak Magyarországgal szemben. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy:

akik verbálisan támadták az országot, azok nem Billström, és nem is a kormányt alkotó pártok tagjai voltak, hanem a svéd ellenzék.

 

Közülük kiemelte a tavalyi választásokból vesztesen kikerülő Magdalena Anderssont, aki Ulf Kristersson jelenlegi svéd miniszterelnök politikáját Orbánéhoz hasonlította.

Orbán valójában egy olyan eszköz, amelyet egyes svéd ellenzéki politikusok szívesen használnak céljaik eléréséhez. Vele ellentétben Kristersson soha nem hasonlítaná Ukrajnát Afganisztánhoz, és azt sem kérné az oroszok által megszállt ország vezetőitől, hogy adják meg magukat a háborúban. De azzal, hogy ezt a két nevet összemossák, azt remélik, hogy némileg sikerül besározni a svéd miniszterelnök nevét – vélekedik Elisabeth Braw.

A Foreign Policy szerzője úgy látja, hogy ennek ellenére Magyarországnak inkább van szüksége az Európai Unióra, mint fordítva, de Svédországnak égető szüksége van Magyarországra.

A NATO-főtitkár elmondta, mi kell ahhoz, hogy béke legyen Ukrajnában

Ha Volodimir Zelenszkij elnök és az ukránok befejezik a harcot országuk megszűnik létezni, ha viszont Putyin oldalán hallgatnak el a fegyverek, béke lesz - jelentette ki Jens Stoltenberg. Bővebben >>>