Svédország Törökország és Magyarország ellenállása ellenére is tagja lesz a NATO-nak – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg, a transzatlanti katonai szövetség vezetője.
Biztos vagyok benne, hogy Svédország taggá válik, nem utolsósorban azért, mert a madridi csúcstalálkozónkon valamennyi NATO-szövetséges, köztük Törökország is, meghívta Svédországot a tagságra
– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a CNN-nek adott interjújában.
Finnország kedden hivatalosan a NATO 31. tagjává vált, ami jelentős változást jelent az északkelet-európai biztonsági helyzetben: mintegy 1300 kilométerrel növeli a szövetség Oroszországgal közös határát, valamint sikeres belépése újraélesztette Ukrajna NATO-csatlakozásra irányuló felhívását is.
Svédország csatlakozási kísérletét azonban Törökország mellett Magyarország is ellenezte, és a csatlakozási szabályok értelmében bármelyik tagállam megvétózhatja az új országok csatlakozását. De vajon mi állhat a két ország tiltakozása mögött?
Törökország megsértődött
Elemzők szerint Törökország legkorábban a május 14-i választások után ratifikálja Svédország kérelmét, de még akkor sem világos, hogy mi váltaná ki Tayyip Erdogan elnök véleményének megváltozását.
A török időhúzás mögött felsejlik a gondolat, hogy a NATO-ügy hosszas firtatása kapóra jön Erdogannak a választások előtt: segíthet elterelni a választók figyelmét a megélhetési válságról, így háttérbe tudná szorítani az igencsak esélyes ellenzéket.
A feltételezésekkel szemben Törökország azzal indokolja a hosszas halasztást, hogy Svédország nem veszi komolyan Ankara biztonsági aggályait, és nem tartotta be a tavaly Madridban kötött alku Stockholmra vonatkozó részét sem. Feltételezhetően az sem segített Svédország ügyén, hogy az nyíltan bírálta Törökországot az emberi jogok és a demokratikus normák megsértése miatt.
Törökország legsúlyosabb vádja szerint Stockholm terrorista csoportoknak vélt török állampolgárokat rejteget: a svéd tagság ratifikálásának egyik lépéseként követeli a kiadatásukat, azonban Svédország az összes vádat tagadja − számolt be a Reuters.
Bírálták a miniszterelnököt
A magyar kormány közben váltig állítja, hogy Svédország évek óta ellenségesen viszonyul a Magyarországhoz. A svéd kormány ugyanis több esetben kemény kritikát fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, felróva neki jó néhány dolgot, a hazai jogállamiság témakörében. Törökországgal ellentétben ugyanakkor Magyarországnak nincs követeléslistája, ellenben orvosolni szeretné ezeket a bizonyos sérelmeket, mielőtt ratifikálná Svédország NATO-csatlakozását.