Még a kilencvenes években mesélte Tamás Gáspár Miklós, aki az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanított filozófiát, hogy az ellenzéki kerekasztal tárgyalásokon bizony nem egyszer összecsaptak a jogászok és nem jogászok Magyarország közjogi berendezkedése kérdésében.

Azt kellett eldönteni, az Egyesült Államok, illetve Franciaország prezidenciális rendszerét vegyük át, vagy maradjunk a német példánál, és lenne egy gyengébb jogosítvánnyal rendelkező elnök, és lenne egy erős miniszterelnök, ha úgy tetszik, a kancellár. Végül, részben történelmi okok, a közös római jogi hagyományok miatt, Németországot követtük.

Zsigó Róbert, a Fidesz országgyűlési frakcióvezető-helyettesének a közszolgálati tévében tett nyilatkozata szerint Novák Katalin február 11-nyújtotta be a lemondását, és ennek érvényességéhez a Parlamentnek ezt el is kell fogadnia 15 napon belül. Az Országgyűlésnek szintén 15 napja van arra, hogy megfontolása kérje az elnököt, ha ez sikertelen, a lemondást el kell fogadni.

Ha elfogadták, hasonló forgatókönyv lesz, mint Schmitt Pál esetében, a megbízott ideiglenes államfő Kövér László házelnök lesz, neki ez a szerep nem ismeretlen, 2012 tavaszán valamivel több, mint egy hónapig gyakorolta a jogkört.

A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény egészen pontosan a következőket mondja:

Háromkörös is lehet a szavazás

A jog harminc napot ad arra a Parlamentnek, hogy titkos szavazással megválassza az új elnököt. A köztársasági elnök személyére a képviselők egyötöde tehet javaslatot – mondta el ifj. Lomnici Zoltán a köztelevízióban. Első körben kétharmados többség kell, ha nincs meg, a második kör következik, ahol újfent kétharmad szükségeltetik.

Sikertelenség esetén a harmadik körben már csupán feles többség kell. Vagyis a napok számából kiolvasható, hogy márciusra már új elnök lehet.

A vagyonnyilatkozat

A köztársasági elnöknek a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot kell tennie. Ehhez köteles csatolni a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekeinek a vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának - egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának - tényét az Országgyűlés állapítja meg.

A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát - a családtag személyes adatai kivételével - a Sándor-palota gazdasági ügyekért felelős vezetője a palota honlapján teszi közzé. A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

A köztársasági elnök havi tiszteletdíja a házelnököt az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 120. §-a szerint megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese.

Közvetett, vagy közvetlen?

Ez a téma már az emlékezetes négy igenes népszavazáson is felmerült. 1989. november 26-án a referendumon a köztársasági elnökválasztás időpontjáról és módjáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyonelszámoltatásáról, valamint a munkásőrség feloszlatásáról döntöttek a választópolgárok.

A népszavazást megelőző kampányban az SZDSZ mellett a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is arra kérte a választópolgárokat, hogy a valamennyi kérdésre igennel szavazzanak. A tét az MSZMP legyőzése és Pozsgay Imre elnökségének lehetetlenné tétele volt, mert egy közvetlen elnökválasztás valószínűleg az ő sikerét hozta volna.

Pozsgaynak 6404 szavazat kellett volna, és meglehetősen rosszul élte meg a kudarcot. E sorok írója 1994-ben készített vele interjút budai házában, ám amikor szóba került a népszavazás, látszott, nem jutott még túl az ügyön.

Csink Lóránt egyetemi tanár egy tanulmányában arról értekezik, hogy az ellenzéki kerekasztal tárgyalásokat a felek nagyfokú bizalmatlansága jellemezte. Az ellenzék tartott attól, hogy a régi rend fegyveresen akarja visszaszerezni a hatalmat, és ehhez az állampárt által állított államfő – ami akkor a legvalószínűbb forgatókönyvnek mutatkozott – segítséget adhat.

Egy, a rendszerváltást meghiúsítani törekvő különleges jogrend bevezetése reális forgatókönyvnek tűnhetett, figyelembe véve, hogy még mindig állomásoztak szovjet csapatok Magyarország területén, továbbá figyelmeztetésként hatottak a lengyelországi események, ahol Jaruzelski elnöknek volt hasonló kísérlete.

A közvetlen választás is csak pártpolitika lenne?

A jelenleg ellenzéki pártok közül négyen indítványozták a közvetlen elnökválasztást, ám az alkotmányjogászok szemmel láthatóan nincs ínyükre a dolog, hiszen lényegében át kellene írni mindent és óriási közjogi választások szükségeltetnek.  

Petrétei György, egyetemi tanár, volt igazságügyi miniszter egy másik tanulmányban arról értekezik, hogy a közvetlen, nép általi választás – a parlament általi választáshoz hasonlóan – nem eredményezné a tisztség politikamentességét, pusztán annyival különbözne az Országgyűlés általi megbízási formától, hogy a köztársasági elnöknek közvetlen legitimáltságot adna, úgy azonban, hogy ezt éles választási küzdelem során szerezné meg.

Kérdéses az is, hogy az egész országra kiterjedő kemény választási harc után a többség által megválasztott államfő képes volna-e azt a visszafogott politikusi szerepet ellátni, amely az Alaptörvény által kialakított tisztségéből következik. Nem okozna-e neki elégedetlenséget, illetve frusztrációt azoknak a feladat- és hatásköröknek a gyakorlása, amelyek a köztársasági elnök számára jelenleg adottak.

Felvethető az is, hogy mennyiben volna képes a nemzet egységét kifejezni és integrációs, valamint reprezentációs feladatát az állam és a társadalom egésze számára ellátni. A közvetlen államfőválasztás tehát nagy valószínűséggel szintén a pártpolitikáról szólna.

A közvetlen változás hibás elképzelés?

A köztársasági elnök közvetlen – tehát általános országos választáson történő - választása alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés – írja Karsai Dániel alkotmányjogász Facebook-posztjában.

A közvetlen választás óriási legitimációt ad az érintett közjogi méltóságnak. Jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit nem választunk meg közvetlenül. Sem a miniszterelnököt, sem a minisztereket, sem mást. A köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett.

Ha ez elmarad, a köztársasági elnök jelentős, de nem túlzottan erős hatáskörei és legitimációja között hatalmas szakadék keletkezik. Az államfő jelenleg részben szimbolikus feladatokat lát el. Másfelől meg nagyon is valóságos, de korlátozott jogkörökkel rendelkezik a demokrácia védelme érdekében. Ezek közül a legfontosabb a törvényjavaslatokkal szembeni politikai és alkotmányos vétó. A többi hatásköre is lényeges, mint például a mostanában sokat emlegetett kegyelmezési jog vagy a különböző kinevezési jogosultságok.

Az államfő jelentős szerepe a magyar közjogi rendszerben ugyanakkor fényévekre van a magyar állam tényleges vezetői szerepétől, amire a közvetlen választás felhatalmazást adhatna. A jelenlegi, korlátozott mértékű hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne a közvetlen választás. A közvetlenül választott elnök például mondhatná, hogy én minden törvényt megvétózok, mert engem közvetlenül választottak.

Holott ezt a hatáskört kivételesen - az elmúlt évek elnöki gyakorlatánál persze sokkal gyakrabban -, politikailag vagy alkotmányos szempontból indokolt esetben lehet használni. Az elnök akár mondhatná, hogy én innentől minden kinevezést megtagadok, mert engem közvetlenül választottak, holott erre is csak kivételesen, az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavara esetén van joga. A sor még hosszan folytatható lenne.

Összefoglalva, az elnök relatíve szűk hatáskörei és a közvetlen választás jogintézménye között alkotmányjogi szempontból feloldhatatlan ellentmondás feszül. Ezt az ötletet tehát el kell vetni – írja a jogász akinél 2022-ben diagnosztizáltak az idegsejtek elsorvadásával járó ASL-betegséget, és aki 2023. szeptemberében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán perelte be a magyar államot, hogy méltón tudjon meghalni.