Választ az ország: vasárnap a helyi önkormányzati képviselőkről és polgármesterekről, az Európai Parlament magyar tagjairól, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőkről is döntenek a választáson. Szavazni reggel 6 és este 19 óra között lehet.

Mit kell csinálnom? Hol kell aláírnom? Hány szavazólapot kapok?

A választók a névjegyzék aláírásával igazolják, hogy átvették a szavazólapokat június 9-én; idén azonban nem kell minden választástípus – önkormányzati, európai parlamenti (EP-)és nemzetiségi választás – névjegyzékét külön aláírni. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát és lakcímét vagy személyi azonosítóját (korábbi elnevezés szerint személyi számát). A nem magyar állampolgárságú választópolgárok esetében a személyazonosság igazolására alkalmas (a magyar hatóságok által kiállított érvényes okmányok mellett) az EU más tagállama által kiállított személyi igazolvány, illetve útlevél is. Az okmányoknak természetesen érvényeseknek kell lenniük.

A szavazatszámláló bizottság ezt követően átadja a választópolgárnak a szavazólapokat, amelyeket a bizottság egy tagja a választópolgár jelenlétében hivatalos bélyegzőlenyomattal lát el. A választópolgárnak alá is kell írnia a névjegyzéket:

  • Azokban a szavazókörökben, ahol minden választópolgár szavazhat az önkormányzati és az EP-választáson, úgynevezett „egyszerű” névjegyzéket kell aláírni; és minden választópolgár kap önkormányzati szavazólapokat és EP-s szavazólapot, továbbá a névjegyzék rögzíti azt is, kell-e a választónak nemzetiségi szavazólapot adni, és ha igen, melyik nemzetiségét. A választópolgár aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat.
  • Azokban a szavazókörökben, ahol van olyan választópolgár, aki nem szavazhat az önkormányzati- vagy az EP-választáson, úgynevezett „ikszelős” névjegyzéket kell aláírni, ott a szavazatszámláló bizottság X-szel jelöli, hogy mely szavazólapok átvételére jogosult a választópolgár.

A szavazatszámláló bizottságnak valamennyi szavazólapot át kell adnia a választópolgárnak, de ha a választó a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, hanem a bizottságnál hagyja, a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni. Emiatt nincs arra lehetőség, hogy aki később meggondolja magát és mégis szavazna azon a választáson, amelynek szavazólapját a bizottságnál hagyta, szavazhasson.

A szavazólapokat a könnyebb megkülönböztethetőségért eltérő színű kerettel látták el: az EP-szavazólap kerete kék, a főpolgármesteri szavazólapé rózsaszín, a polgármesteri szavazólapé sárga, a vármegyei és fővárosi listás szavazólapé szürke. Az egyéni listás és egyéni választókerületi szavazólap egységesen fehér. A választópolgár a szavazólapokkal egy fehér borítékot is kap, abba teheti szavazatát, mielőtt az urnába dobja.

A nemzetiségi választás szavazólapjai teljes egészében zöld színűek, a választópolgárnak ezeket zöld színű borítékba kell tennie és le kell ragasztania, mielőtt az urnába dobja, különben a szavazata érvénytelen lesz. Amennyiben az EP-választás vagy a helyi önkormányzati választás fehér szavazólapjai a zöld borítékba kerülnek, azokat nem lehet figyelembe venni az eredménymegállapításnál.

Az európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választásra összesen 10 025 féle szavazólap készült el.

A fővárosban a választópolgárok

  • a főpolgármesterre;
  • a kerületi polgármesterre;
  • a települési egyéni választókerületi képviselőre;
  • a fővárosi listára;
  • valamint az európai parlamenti választáson állított pártlistákra adhatják le szavazatukat.

Ez azt jelenti, hogy a budapesti szavazók minimum 5 szavazólapot kapnak a választáson, a fővárosi nemzetiségi választópolgárok azonban – mivel a települési, területi és az országos nemzetiségi választáson is szavazhatnak – akár nyolc szavazólapot is kaphatnak. 

A megyei jogú városokban a választópolgárok

  • a polgármesterre;
  • a települési egyéni választókerületi képviselőre és
  • az európai parlamenti párlistákra szavazhatnak.

Amennyiben a választáson valaki nemzetiségi választópolgárként vesz részt, a fenti 3 szavazólapon túl további 3 – települési, területi, országos nemzetiségi – szavazólapot is kaphat. 

A 10 ezer fő alatti és feletti településeken a választópolgárok minimum 4 és maximum 7 szavazólapot kaphatnak. A szavazáson ugyanis a választópolgárok leadhatják voksukat

  • a polgármesterre;
  • a települési kislistás egyéni választókerületi képviselőre;
  • a vármegyei listára;
  • és szavazhatnak az európai parlament pártlistáira is.

A nemzetiségi választópolgárok az említett 4 szavazólap mellett ezeken a településeken is plusz három szavazólapot kaphatnak még. 

Mikor lesznek eredmények?

Vasárnap a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését – a szavazólapok feldolgozottságának függvényében – várhatóan 20 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI); az európai parlamenti (EP-) választás eredményeinek közlésével azonban meg kell várniuk, hogy Olaszországban este 11 órakor befejeződjön a szavazás. 

Az NVI az MTI-nek csütörtökön küldött közleményében azt írta, a június 9-i választások részvételi adatai és eredményei a www.valasztas.hu oldalon követhetők nyomon, az előzetes eredményeket a valasztas.hu oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10-15 perc telik el.