Még a szerencse fiai sem úszhatják meg az adózást, avagy nyertes fizess!

Szerencsejátéknak minősül minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén nyereményre válik jogosulttá, és mindez kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ – áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatásában. 

A legális online fogadásból származó nyeremény után nem kell adózni, viszont az illegális fogadásból származó nyeremény egyéb jövedelemként adóköteles, utána személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Az online fogadás akkor legális, ha annak üzemeltetője rendelkezik a Szerencsejáték Felügyelet engedélyével. Tiltott szerencsejátéknak pedig az a Magyarországon online elérhető szerencsejáték minősül, ami a felügyelet engedélyével nem rendelkezik, akkor is, ha az üzemeltetője külföldi.

A legális sportfogadás nyereménye az Szja törvény alapján adómentes, vagyis a nyertesnek a nyeremény összegével kapcsolatban adózási teendője nincs, azt nem kell bevallania, és adót sem kell fizetnie utána.

Az illegális sportfogadás nyereménye után azonban a nyertes magánszemélynek adót kell fizetnie. Az illegális sportfogadásból származó nyeremény a magánszemély egyéb jövedelmeként adózik, és az adóköteles jövedelem megállapításakor a bevételt csökkenteni kell az annak megszerzésével kapcsolatos költségekkel, például a tét összegével. 

Az egyéb jövedelem után – így a tiltott online sportfogadás nyereménye után is – év közben

• 15 százalékos szja-előleget és
• 15,5 százalékos szochót

kell fizetni.

Abban az esetben, amikor a nyereményt a magánszemély nem kifizetőtől kapja, például ha a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, a jövedelem után a magánszemélynek kell megfizetnie a 15 százalék szja-előleget, és a 15,5 százalék szochót, mégpedig a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig. Az szja-előleg és a szocho alapjának megállapításakor a jövedelem 87 százalékát kell figyelembe venni.

Ha viszont a nyereményt a magánszemély kifizetőtől kapja, tehát ha a bevétel egy magyar vállalkozás által engedély nélkül üzemeltetett honlapról származik, az szja-előleget a kifizető állapítja meg, vonja le, és erről köteles igazolást kiállítania a nyertes részére. A 15,5 százalékos szochót a juttatónak kell megfizetni.

A tiltott szerencsejáték nyereményéből származó egyéb jövedelmet a szerzés évéről szóló szja-bevallásban kell bevallani az adóévet követő május 20-ig, és mivel az engedéllyel nem rendelkező külföldi online fogadás nyereményéből származó jövedelmet a NAV által készített adóbevallási tervezet nem tartalmazza, azt a magánszemélynek ki kell egészítenie a nyereményre vonatkozó adatokkal.

Marketinges juttatások

A nyereményjátékok már szinte megkerülhetetlenül részei a mindennapjainknak, rendszeresen megjelennek a tévében, a rádióban, az interneten, a sajtókiadványokban, az üzletekben, illetve különböző termékek csomagolásán. A nyeremény lehet tárgy, szolgáltatás vagy akár készpénz. A cégek azért szerveznek nyereményjátékot, hogy növeljék a forgalmukat, és ezáltal a bevételüket. Az ilyen akciók általában sorsolásos játékok, és a szervezők a játékban való részvétel feltételeként egy bizonyos termék, szolgáltatás megvásárlását szabják feltételül, így az akció közvetlenül is hat a forgalom növekedésére, miközben reklámot is jelent nekik, ami feltornázhatja a bevételüket. 

A reklámjuttatások esetében az Szja törvény szabályait akkor kell alkalmazni, ha a juttatásban magánszemély részesül. 

A forgalomnövekedést ösztönző juttatások közül legnépszerűbbek az úgynevezett üzletpolitikai célú akciók, amelyek többnyire szja kötelezettség nélkül lebonyolíthatók. Az ide vonatkozó szabály szerint 

• a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a kifizető, kifizetőnek nem minősülő külföldi személy által reklám céllal nyilvánosan meghirdetett kampány keretében a magánszemély számára adott árengedmény, vagy az áru, szolgáltatás vásárlásához kapcsolódó más kedvezmény, illetve
• az üzleti forgalmának növelése érdekében adott áruminta.

Az ajándékok skálája meglehetősen széles, az akár egy szelet csokoládé is lehet, de autót is lehet így juttatni, összegbéli korlátozás nélkül. 

Nem minősül viszont adómentes marketing akciónak a juttatás, amennyiben az egy vetélkedő vagy egy verseny díja, illetve a szerencsejátékokról szóló törvény hatálya alá eső sorsolás eredménye, vagyis ha a nyeremény ajándéksorsolásból származik. Ugyanígy nem mentes az adó alól az üzleti kapcsolatok keretében adott ajándék sem, ha az nem áruminta vagy sportrendezvényre vagy kulturális intézménybe szóló belépő. Az utóbb említett kategóriák mindegyike adókötelezettséget eredményez, melyekre a törvény nyereményekre vonatkozó, rendelkezéseit kell alkalmazni. 

A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó ajándéksorsolás az Szja törvény szerint adózik, ami azt jelenti, hogy a kifizetőnek az ajándék értékének 1,18-szorosa alapján 15 százalék szja fizetési kötelezettsége keletkezik, de ebben az esetben szocho kötelezettséggel nem kell számolni. 

Vetélkedők, versenyek

Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nem kizárólag a szerencsétől függ, hanem például egy vetélkedőn résztvevő magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől, akkor a nyeremény a verseny díjának minősül. Ugyanakkor a verseny, vetélkedő akár nyereményjátéknak is tekinthető, mert az is lehetséges, hogy végül a feladatokat jól teljesítő játékosok közül sorsolják ki a nyerteseket. De előfordulhat olyan eset is, amikor a játék üzletpolitikai célt szolgál, és mivel versenynek, vetélkedőnek minősül, a nyereménye nem lehet adómentes juttatás.

Az Szja törvény azonban nem ad definíciót arra, hogy mi minősül versenynek, vetélkedőnek, ezért elfogadható az általános hétköznapi értelmezés, miszerint az a rendezvény nevezhető így, amelyben az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevők tudásuk, képességük vagy adottságuk birtokában egymással megmérkőznek. Ám ha a verseny feladatai a résztvevők számára túl egyszerűek, bárki számára könnyen megoldhatóak, akkor a játék már nem minősíthető vetélkedőnek. 

Amennyiben a vetélkedő, verseny megfelel a felsorolt feltételeknek, akkor a magánszemély által megszerzett nyeremény adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, aminek adóalapját, vagyis a juttatott termék piaci értékét 54 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Az adót a kifizető, tehát a verseny szervezője a juttatás időpontjában állapítja meg, és ő is fizeti.

Nyereménybetétkönyvek

A nyereményjátékok egyedi formája a nyereménybetétkönyv-sorsolás, amiben nyilvánvalóan jelentős szerepe van a szerencsének. A nyereménybetétkönyv a takarékbetét egyik fajtája, amit kizárólag hitelintézet bocsáthat ki, és az ilyen betét után a pénzintézet nem kamatot fizet, hanem az elhelyezett betétek kamatából nyereményalapot képez, majd az így felgyűlt összegből meghatározott időszakonként nyereményt sorsol ki a betétesek között. A betét tulajdonosa ebben az esetben is szerencsejátékban vesz részt, és a játékban való részvétel díja az a kamat, amelyről lemond a várható nyeremény érdekében.

A nyereménybetétkönyv sorsolásakor megnyert ajándék esetében az adó alapja az az összeg, amelyből az adó levonása utáni rész a nyereményalappal egyezik meg. Mivel az adó mértéke 20 százalék, így gyakorlatilag az adó alapja a nyereményalap 125 százaléka, illetve a nyereményalap 25 százalékának megfelelő az adó mértéke.

A nyereményekkel kapcsolatos adókötelezettségeket általában a pénzintézet teljesíti, ha pedig a nyertes nem a tárgy-, vagy gépjárműnyereményt, hanem annak értékét kéri, akkor az úgynevezett megváltási értékére jogosult, ami a mindenkor hatályos adómértékkel csökkentett pénzösszeg.