Feltűnő, de a kormány.hu oldalon megjelent tervezett alanya a korábbiaktól eltérően már nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), hanem maga a miniszter. Esetünkben Szijjártó Péter.

A rendelet hatálya ugyanis a külgazdasági és külügyminiszter által vezetett minisztériumra terjed ki, valamint a miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervre és azon alapítványra, közalapítványra, annak jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységére, illetve a gazdasági társaságra, amely felett a miniszter tulajdonosi vagy alapítói jogokat gyakorol.

Szintén változás az eddigiekhez képest, hogy a kormányzat honlapján megjelent dokumentum már nem hivatkozik a honvédelmi típusú különleges jogrendre, amely eleddig behatárolta a külügyminiszter mozgáskörét. 

A honvédelmi feladatok végrehajtásának egységes rendje címszó alatt határozták meg Szijjártó Péter honvédelemmel kapcsolatos feladatait.

Többek között: 

  • közreműködik a védelmi és biztonsági felkészítés kormányzati feladattervében meghatározott feladatok végrehajtásában, valamint a védelmi és biztonsági felkészítés következő évi feladattervéhez szükséges javaslatok összeállításában;
  • kialakítja és működteti az ágazati védelmi és biztonsági tervezés rendszerét, végrehajtja a gazdaságfelkészítés, valamint a meghagyással kapcsolatos tárcaszintű feladatokat;
  • hozzájárul a védelmi és biztonsági célú tervezésre vonatkozó, a nemzetközi szervezetekben képviselendő nemzeti álláspont kialakításához;
  • honvédelmi intézkedési tervet készít;
  • közreműködik a különleges jogrendi időszakokra és az összehangolt védelmi tevékenységre vonatkozó jogszabálytervezetek kidolgozásában, azok külgazdasági és külügyi szervek által történő végrehajtásának koordinálásában;
  • egyszerűsíti a kijelölt légieszközök nemzeti határokon átnyúló operatív mozgását;
  • igény esetén növeli a nemzetgazdaságban hiányként jelentkező alapanyagok, termékek importját;
  • együttműködik a képességkatalógus összeállításában, végzi az ehhez szükséges adatgyűjtést;
  • a honvédelemért felelős miniszter felkérésére együttműködik a nemzetközi szerződések, illetve megállapodások előkészítésében;
  • együttműködik a honvédelemért felelős miniszterrel az országgyűlés, illetve a kormány befogadó nemzeti támogatással kapcsolatos döntésének végrehajtásában;
  • végrehajtja a befogadó nemzeti támogatás tárcára háruló egyéb feladatait.

Egyébként

a szövetséges fegyveres erőknek vagy más külföldi fegyveres erőknek Magyarország területén tartózkodásuk, vagy azon történő átvonulásuk során nyújtott, egyoldalúan vállalt vagy nemzetközi szerződéseken és azok végrehajtási megállapodásain alapuló polgári és katonai támogatást

érti a kormányzat befogadó nemzeti támogatás kifejezés alatt.

Ezentúl a kormányzat erre irányuló döntését követően

a KKM végzi a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos feladatokat.

Szijjártó Péter ezeken túl jóváhagyja a külügyminisztérium honvédelmi intézkedési tervét, valamint ágazati felelősként irányítja a Nemzeti Intézkedések Gyűjteményében meghatározott, a külgazdasági és külügyi vonatkozású válságreagálási intézkedések bevezetésével összefüggő azon feladatok végrehajtását, amelyek

a válságövezetből való kimenekítéssel, a határátlépéssel, a külföldre utazással és beutazással, valamint a polgári veszélyhelyzeti tervezés bevezetésével kapcsolatosak.

Fontos még, hogy a minisztérium érintett álláshelyeinek, munkaköreinek meghagyásba bevonására a miniszter tesz javaslatot. Az úgynevezett meghagyás során az álláshelyhez, munkakörhöz kapcsolódóan és névre szólóan kijelölt személyek a meghagyási névjegyzékbe kerülnek, ős őket a katonai igazgatási szervek a munkakörüktől eltérő szolgálatteljesítési helyre nem hívhatják be. 

A rendeletben megállapítják a meghagyásba bevont szervek listáját is, illetve a honvédelemben közreműködő azon külgazdasági és külügyi szerveket, amelyek e rendelet alapján honvédelmi feladat ellátására, vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre kötelesek.

A honvédelemben közreműködő külgazdasági és külügyi szervek:

  1. Adria Port Zártkörűen Működő Részvénytársaság (az olaszországi Trieszt kikötőjében zajló magyar kikötőfejlesztési projekt végrehajtója), 
  2. Air Hungary Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (eddig ismeretlen feladatú állami tulajdonú vállalat),
  3. DEBRECEN INTERNATIONAL AIRPORT Korlátolt Felelősségű Társaság (a debreceni reptér fenntartója),
  4. HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
  5. HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
  6. Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság,
  7. KKM Subsidium Korlátolt Felelősségű Társaság (a kevésbbé ismert KKM-háttérintézmény feladatainak fókuszában elsősorban logisztikai, szállítmányozási, személyszállítási, létesítménygazdálkodási, illetve egyéb kiegészítő szolgáltatások állnak),
  8. Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  9. Pécs-pogányi repülőteret működtető Korlátolt Felelősségű Társaság. 

A leginkább szembetűnő változás, hogy bekerült a KKM honvédelmi portfoliójába több repülőtér-fenntartó cég is, illetve az Air Hungary Zrt., amelynek pontos szerepéről csak találgatások vannak, hiszen például még honlapja sincs a nemrég megalapított állami vállalatnak. Ugyanakkor, ha abból indulunk ki, hogy Szijjártó Péter egyik feladata a kijelölt légieszközök nemzeti határokon átnyúló operatív mozgásának az egyszerűsítése, felmerülhet, hogy a honvédelmi céljai lesznek Air Hungary Zrt.-nek.