Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook-videóban reagált arra, hogy az elmúlt napokban a 444 szembesítette egy dokumentummal – melyet egyébként nem nézett meg, de a felvételek tanúsága szerint tudta, hogy miről van szó. A dokumentum szerint a magyar külügy tudott az évekkel ezelőtti orosz kibertámadásokról. Ezeket a híreket anno Szijjártó Péter „kampányhazugságnak” titulálta, mellyel „nem foglalkoznak”.

Az ominózus dokumentum a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatójának, Szabó Hedvig altábornagynak a 2021 szeptemberének végén készült jelentése, amelyben az ellenzéki portál cikke szerint a főigazgató a külügy informatikai hálózatának aggasztó helyzetéről írt, a címzettje pedig Vargha Tamás volt, aki akkor a polgári hírszerzésért felelt a külügyminisztériumban. A portál által idézett jelentés szerint a külügyhöz köthető „több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná”.

Szijjártó Péter péntek esti videójában azt mondta, hogy „kicsit már átlátszó”, hogy amikor választási kampány van, akkor „mindig hekkertámadásokkal jön elő az ellenzéki média”.

A tárcavezető szerint Magyarország egész történelme arról szól, hogy a „szélrózsa minden irányából” – ezt külön ki is hangsúlyozta Szijjártó Péter – „megpróbálnak itt befolyásolni minket, nyomást gyakorolni ránk”.

Ennek szerinte különböző formái vannak, melyeket fel is sorolt:

  • hekkertámadások;
  • ellenzéki média finanszírozása;
  • ellenzéki pártok finanszírozása a választási kampányban

„Mi ellenállunk minden beavatkozási kísérletnek, függetlenül attól, hogy az milyen formában valósul meg, és fenntartjuk a szuverén politikánkat, és csak és kizárólag a nemzeti érdek alapján cselekszünk” – fogalmazott a miniszter.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy „vannak szakemberek” a minisztériumban és a kormányzat erre szakosodott egyéb területein, részlegeiben, „akiknek az a dolguk, hogy az ilyen típusú biztonságunkat fenntartsák, és hogyha azt a biztonságunkat kihívás éri, akkor a szükséges lépéseket megtegyék”.

A tárcavezető szerint „érdekes” kérdések merülnek fel a témában: 

  • „egy belső levelezés a KKM-ben bármilyen témában az hogyan kerülhet ellenzéki újságírókhoz?”
  • „ebben szerepet játszott-e valamilyen titkosszolgálat?”

– sorolta a szerinte „költői kérdéseket” Szijjártó Péter, aki szerint „érdemes lehet majd egyszer ezeket megvitatni”.

Életszerűtlen bevallani, ha összeomlott a rendszer

Ha valamilyen ellenérdekelt titkosszolgálat tevékenységet végez, és azt a Alkotmányvédelmi Hivatal, vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat érzékeli, arról kapunk tájékoztatást

– fogalmazott az Economx megkeresésére Sas Zoltán, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. A testület legfontosabb jogköre ugyanis a szolgálatok tevékenységének az ellenőrzése, a tagoknak pedig megismerési jogosultsága van. A politikus portálunknak megerősítette, hogy mindenről kapnak beszámolót, akár a rendes meghallgatások alkalmával is – ez alól kivételt képezhet a magyar szolgálatok épp folyamatban lévő akciója, ugyanis a különböző hírszerző tevékenységek folyamatosak.

Arról is beszélt, hogy „a beszámolókat az illetékes miniszter – a megtámadott területért felelős tárcavezető – titoktartási kötelezettség mellett megkapja, ám hogy azt már ő hogyan kommunikálja, nem a szolgálatok és a bizottság hatásköre”. Plasztikusan példával élve, észszerűtlen, ha elárulná egy kormányzat, hogy nincs benzin a harckocsikban, mint

ahogy a szolgálatok felől az sem tűnik észszerűnek, ha egy miniszter elmondaná, összeomlott az ország kibervédelmi tűzfala.