Az RSPCA (Royal Society for the Prevention of Cruelty to Animals) a világ legrégebbi és legnagyobb állatvédelmi jótékonysági szervezete szerint a macskák 54 százaléka és a kutyák 62 százaléka kezd el szorongani, rettegni a tűzijáték fényeinek láttán és hangjainak hallatán.

Számukra ez nem éppen az élvezetekről szól, hanem valami olyan nagyon erős hangról és nagyon éles fényről, amit nem tudnak azonosítani, ezért ijesztő. Az pedig, hogy az állatok a tűzijáték hangjait még élesebben hallják, stresszesebb és traumatikusabb élménnyé teszik az egészet.

Mivel magasabb frekvenciákat képesek hallani, a kutyák és a macskák is érzékenyebbek a zajokra, tehát a fényjáték robbanásai, ropogásai sokkal durvábbak a fülük számára, sőt, akár fájdalmasak is lehetnek.

A szervezet szerint ugyanakkor a tűzijáték ellen küzdeni egyrészt értelmetlen, másrészt teljesen felesleges. Tűzijátékok mindig is voltak és lesznek, és akármilyen kampányokat indítanak is az állatvédők, betiltatni ezt a szórakozást nem tudják. Nem is biztos, hogy a betiltás a jó megoldás, sokkal inkább a gazda felelősségére kellene helyezni a hangsúlyt.

Előre tudható, mi lesz szilveszterkor

Ezzel egybecseng az állatvédelmi szakjogász véleménye, aki az Economx megkeresésére elmondta: vita nélkül állítható, előre tudjuk, mi következik egy átlagos szilveszter éjszakán - sokszor jóval megelőzően már aznap délután, vagy előző napokon.

Kajó Cecília szerint ilyenkor lehet mutogatni másokra, feljelentés tenni, de a bajba jutott, megszökött állaton nem segít. Rajtuk az segít, ha kellő gondosságot tanúsítunk, és nem pusztán bizakodunk abban, hogy a megijedt kutya, macska majd lenyugszik.

A büntetőjog és a szabálysértési jog nyilván utólagos értékel, szankcionál valamilyen eseményt, ám ezzel szemben a polgári jog és a közigazgatási jog sokszor előre elvár bizonyos dolgokat. Ebben az esetben az állattartóktól vár el. Ám tegyük hozzá: a hosszú évek óta tartó előzetes felhívások és figyelmeztetések ellenére sok esetben ezek eredménytelenek.

Ráadásul nem is kell olyan hosszú ideig odafigyelni, a petárda jelenleg is tiltott, a különféle osztályokba sorolt, eltérő veszélyt jelentő pirotechnikai termékek Jelentős részét csak meghatározott ideig lehet szilveszterkor felhasználni és birtokolni.

Ezt a négy pirotechnikai osztályt tartja számon a rendőrség

Az Országos Rendőr-főkapitány négy pirotechnikai osztályt tart számon: az egyesbe tartoznak a nagyon alacsony kockázatú és elhanyagolható zajszintű termékek, ezeket zárt térben is lehet használni, például tortagyertya, recsegő, lepke, durranó-borsó, 14 éves kortól bárki megveheti, használhatja őket.

A kettes osztályúak szintén alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel járnak, de ezeket már szabadban, behatárolt területen való használatra valók, például római gyertya, röppentyű, tűzforgó, vezető-pálcás rakéta, szikraszökőkút, vulkán. Ezek a termékek 16 éves kortól szintén egész évben megvásárolhatóak, a fiatalabbak viszont csak szülői felügyelet mellett használhatják.

A hármas pirotechnikai osztályba tartozó termékek, például a magas hatóanyag-tartalmú rakéták, telepek) közepes kockázattal járnak, és kizárólag szabadban, nagy nyílt területen használhatóak, zajszintjük nem ártalmas az emberi egészségre. Nagykorúak december 28-31. között engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják és december 31-én 18 órától január 1-én 6 óráig felhasználhatják.

Vannak még a négyes pirotechnikai osztályba soroltak, ezeket csak pirotechnikus használhatja.

A jó gazda gondossága

Kajó Cecília rámutatott: senki nem mondhatja, miszerint "nem gondolta volna, hogy ez lesz szilveszter éjjel". A jó gazda gondossága követelményét pedig már a római jogban is ismerték. Vagyis, megfelelő gondosságot tanúsíthatunk az állatokkal kapcsolatban.

  1. Elzárjuk, bezárjuk, ellenőrizzük, felügyeljük őket.
  2. Sétáltatott kutyára duplapórázt teszünk, és a legutolsó sétáltatás kora délután zajlik az év utolsó napján.
  3. Időben ellenőrizzük állatorvos segítségével, hogy a chipregisztráció érvényes adatokat tartalmaz-e, olyan adatokat, amelyeken elérhetőek vagyunk.
  4. Figyelünk arra, hogy az elérhetőséget biztosító eszközeink nálunk és feltöltve legyenek.
  5. A durrogtatásra érzékeny állatról időben tanácsot kérünk és beszerzünk például nyugtató hatású szereket, párologtatókat.

Ez az a tevékenységi-gondossági kör, ami a jelenleg hatályos jogszabályok által támasztott elvárásokra épül, proaktív módon. Lehet magas összegű bírságokat kiszabni azokra, akik nem a jogszabály által engedélyezett eszközökkel és időben "durrogtatnak" - ám ez a megszökött, elütött, elpusztult állatokon fikarcnyit sem segít.

Ennek eldöntése nem a jog feladata

Az a kérdéskör már messzebb visz, hogy az állattartók a hatályos szabályokon túl milyen jogi eszközökkel léphetnek fel a „durrogtatással” szemben, utóbbi mennyire a kultúránk része - de ez nem a jog feladata.

Léteznek még gazdasági kérdések, a pirotechnikai termékek előállítása, forgalmazása, a munkahely, a megélhetés - ez sem jogi kategória.

Önkormányzati szinten egyébként több település helyi rendelete tiltja a tűzijátékok használatát is (nem csupán a petárdázást), például az élővilág védelme érdekében. Ezeken a helyeken bekerült a jogalkotás méricskélő serpenyőibe egyik oldalon a hagyomány, kultúra, szórakozás érdekköre, a másik serpenyőbe pedig az élővilág érdeke és utóbbi bizonyult nehezebbnek – mondta végezetül az állatvédelmi szakjogász.