Magyarországon körülbelül 200 ezer ember érintett szívelégtelenségben, aminek az előfordulása a 70 év felettiek körében a legmagasabb, a 10 százalékot is meghaladja. A betegség ráadásul a kórházi felvételek egyik vezető oka, így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra.

A betegség általi 1 éves halálozás hazánkban magas, eléri a 17 százalékot. 

Kapcsolódó

Annak ellenére, hogy a szívelégtelenség a felnőtt népesség 2 százalékát érintő betegség, a gyakoribb ráktípusokkal megegyező halálozási aránnyal rendelkezik, gyakran nem megfelelően diagnosztizált.

2024 tavaszán Kelet-Közép-Európa és a balti régió 11 országában végzett felmérések szerint országspecifikus adatok állnak rendelkezésre, amely további szakmai javaslatot is megfogalmaz az egyes országok számára a szívelégtelenség kezelésére, mondta Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Kardiológia Tanszék vezetője a Magyar Kardiológusok Társaságának tiszteletbeli elnöke. A betegség felismerésében háziorvosok, kardiológusok és belgyógyászok vesznek részt. A kezelést főként az alapellátást végző központokban kezdik meg, de több speciális centrum is létezik, amely kifejezetten a szívelégtelenségre szakosodott. A következő időszakban ezeknek a munkáját szeretnénk tovább segíteni.

Az AI segíthet a diagnosztikában

A diagnosztika és az ellátás hatékonyságának és minőségének további fejlesztése érdekében széles körű edukációra, a szakemberek képzésének támogatására, a diagnosztikai eszközök szélesebb körben való elérésére, illetve a gondozásban kiemelt szerepet játszó centrumhálózat fejlesztésére is szükség van. A legújabb egészségügyi digitalizációs eszközök – köztük a mesterséges intelligencia és a célorientált adatkutatás- és elemzés – Magyarországon is egyre jelentősebb szerepet kapnak.

A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) és az AstraZeneca stratégiai keretszerződést kötött - és összhangban a felmérés hazai ajánlásával -, az együttműködésnek része a szívelégtelenség-centrumhálózat fejlesztése, a szakemberek képzése, a specifikus diagnosztikus módszerek bevezetésének támogatására, illetve az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatása és fejlesztése.

Az innovatív vállalat világszerte élen jár a kutatás-fejlesztésben, mondta Hans Sijbesma, az AstraZeneca közép-és kelet-európai régió vezetője. Az emberiség legsúlyosabb betegségeit, a jövő megoldásait kutatjuk, a mesterséges intelligencia (AI) és az adattudomány az egészségügy számos területén hozott forradalmian új megoldásokat az elmúlt években.

Nővérek képzése

Az együttműködés egyik eleme a nővérek továbbképzése. A szívelégtelenségre specializálódott nővérek szerepe elengedhetetlen, ugyanis nem csak az orvos munkáját segítik, hanem megfelelő képzés mellett önálló tevékenységet végeznek. Az általuk végzett betegoktatás csökkenti a szívelégtelenség miatti hospitalizáció kockázatát, emellett a nővéreknek kiemelt szerepük van a betegek kórházi elbocsátása utáni időszakban is.

A szívelégtelenség kezelése összetett kezelést és után követést igényel, ezért a képzett szakemberek mellett úgynevezett szívelégtelenség-centrumokra is szükség van országos lefedettséggel.

A gyógyszervéggel való együttműködés számos ponton támogatja majd a magyarországi szívelégtelenség-ellátást. A Magyar Kardiológusok Társasága azon dolgozik, hogy az ellátás még magasabb színvonalú legyen, kiemelt cél, hogy a jelenlegi 20 szívelégtelenség-centrum fejlesztése és olyan további centrumok létrehozása, ahol dedikált csapat és külön rendelés várja a szívelégtelenségben szenvedőket, mondta Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A betegek ellátásában pedig a technológiai újításoknak, így például a telemedicinának is kiemelt szerepe lenne, így ugyanis könnyen tudják a szakemberek távolról is monitorozni, mi történik a betegekkel.